Sajnálattal nem megyek semmire?

Folytatva tegnapi kérdéssort, az irgalomról nem először gondolkozom el, mert valahol ott kezdünk ráhangolódni Isten gondolkodásmódjára, ha azt gyakoroljuk.
Hyper-gáz, ha nem ébred fel a szánalom bennem.
Pedig azt szokták mondani, hogy "sajnálattal nem megyek semmire".
Dehogynem!
Mer' hogy az irgalmas szamaritánus története is így így kezdődött el:

Luk 10:33  Egy szamaritánus pedig az úton ment, odaért, ahol ő volt: és mikor azt látta, könyörületességre indult.

A többieknek esze ágában se volt megállni. Se a pap, se a lévita a füle botját se mozdította.

A jóindulat gyakorlatáról itt írtam már.

Annyira nem szeretem a teologizélést, de azért, hogy belelássak kissé Isten szívébe, belenéztem a szótárba. A szánalom és irgalom, no meg a sajnálat szó számtalan formában jelentkezett Jézusnál, meg a tanítványoknál:
 σπλαγχνίζομαι  (szplankhnidzomai)
- megkönyörül, részvétet érez, megszán, megindul rajta

σπλάγχνον  (szplankhnon) származik
1) belső részek, zsigerek
2) anyaméh
3) szív; bensőből fakadó érzések

És ezeken a helyeken írt róla a Biblia:
Máté 9:36   Mikor pedig látta vala a sokaságot, könyörületességre indult rajtok, mert el voltak gyötörve és szétszórva, mint a pásztor nélkül való juhok.
Máté 14:14   És kimenvén Jézus, látva nagy sokaságot, és megszánta őket, és azoknak betegeit meggyógyította.
Máté 15:32   Jézus pedig előszólítván az ő tanítványait, monda: Szánakozom e sokaságon, mert három napja immár, hogy velem vannak, és nincs mit enniök. Éhen pedig nem akarom őket elbocsátani, hogy valamiképpen ki ne dőljenek az úton.  Máté 18:27   Az úr pedig megszánván azt a szolgát, elbocsátotta őt, és az adósságot is elengedte néki.
Máté 20:34   Jézus pedig megszánván őket, illette az ő szemeiket; és szemeik azonnal megnyíltak; és követék őt.
Márk 1:41   Jézus pedig könyörületességre indulva, kezét kinyújtva megérinti őt, és monda néki: Akarom, tisztulj meg.
Márk 6:34   És kimenvén Jézus nagy sokaságot látott, és megszánta őket, mert olyanok valának, mint a pásztor nélkül való juhok. És kezdte őket sokra tanítani.  Márk 8:2   Szánakozom e sokaságon, mert immár harmad napja hogy velem vannak, és nincs mit enniök;
Márk 9:22   És gyakorta veti őt tűzbe is, vízbe is, hogy elveszítse őt; de ha valamit tehetsz, légy segítségül nékünk, könyörülvén rajtunk.
Luk 7:13   És látván őt az Úr, megkönyörült rajta, és monda néki: Ne sírj.
Luk 10:33   Egy szamaritánus pedig az úton menvén, odaért, ahol az vala: és mikor azt látta, könyörületességre indult.
Luk 15:20   És felkelvén, elment az ő atyjához. Mikor pedig még távol volt, meglátá őt az ő atyja, és megesett rajta a szíve, és oda futván, a nyakába esett, és megcsókolgatta őt.