Gyönyörködés az Úr törvényében

Zsoltárok 1:1-3  Boldog ember az, aki nem jár gonoszok tanácsán, bűnösök útján meg nem áll, és csúfolódók székében nem ül;  Hanem az Úr törvényében van gyönyörűsége, és az ő törvényéről gondolkodik éjjel és nappal.  És olyan lesz, mint a folyóvizek mellé ültetett fa, amely idejekorán megadja gyümölcsét, és levele nem hervad el; és minden munkájában jó szerencsés lészen.

Régóta ez az egyik kedvenc zsoltárom, és ma azon gondolkodtam mennyire aktuális a mondanivalója.

Négy utat - mintegy négy égtájat - jelöl meg benne az író:

- gonoszok tanácsa

- bűnösök útja

- csúfolódók széke

- az Úr törvényében való gyönyörködés

Az első három nagyon sok rosszat hozhat a magam és a másik ember életében, de tegye fel a kezét az, aki nem járt úgy, hogy ezek közül bármelyikbe beleesett volna.

A baj az, hogy pl. én nagyon érzékeny vagyok a cikizésre. Ez a műfaj azért rossz, mert míg én cikizek másokat, addig ártatlan tréfa, de mikor más kezdi rajtam köszörülni a nyelvét, máris a csúfolódók székébe ült...

Ez a dolog teljesen alkalmas arra, hogy engem csapdába ejtsen. Elkezdek rajta gondolkodni, hogy mit mondott, miért mondta, stb.

Gyakran használt kifejezés a Bibliában a tőr és háló, és a botránkozás.

TŐR - παγίς  (pagisz) - csapda, hurok, tőr; háló

HÁLÓ - δίκτυον  (diktüon) - halászháló

BOTRÁNKOZÁS -  σκάνδαλον  (szkandalon)

1) csapda, kelepce

2) bűnre csábítás / késztetés, kihívás

3) ok a felháborodásra, botránykő  

                                                                                          

Háló:

vékonyabb-vastagabb zsinegből kötött vadászati eszköz, mellyel a vadakat befogják v. a fogóba terelik. Amilyen vad fogására használják, nevezik el szarvas-, őz-, fürj- stb. hálónak. A csapóhálók fára vagy drótra vannak feszítve és a beléjük került vadakra ránthatók.

Mindezek a dolgok alkalmasak arra, hogy ezekbe belesve vergődjünk a csapdánkban, mint egy befogott, csapdába került vad.

Véleményem szerint a megoldás abban rejlik, hogy legyen bennünk készség arra, hogy elismerjük, néha teszünk ilyet, hogy akár akaratunkon kívül - akár akarattal, megbántsunk valakit. Csak egy kis csipkelődés, is elég. Ezeket meg kell bánni, megvallani, és Jézus segítségét kell kérni. Bocsánatot kérni sem árt.

És a dolog másik része, hogy ha minket bántottak meg, meg kell bocsátani. Teljes szívből, Jézus nevében. Persze valószínűleg nem könnyű, de akarati döntést kell hozni újra, és újra.

http://janos738.blogspot.com/2011/04/vadiratok-vadlotol.html

Jak 3:17  A felülről való bölcsesség pedig először is tiszta, azután békeszerető, méltányos, engedelmes, irgalmassággal és jó gyümölcsökkel teljes, nem kételkedő és nem képmutató.

Isten áldjon meg minket, hogy kérjünk és kapjunk bölcsességet - felülről!

Kedves Jézus!

Azért kerestelek meg, mert meg akarom köszönni neked az irgalmas szamaritánus történetét.

Nagyon megszerettem. Izgalmasnak és fordulatosnak találom, sokat tanultam belőle magamról. Bármelyik szereplő bőrébe bele tudok bújni. Persze jó lenne mindig a pozitív főhős színében feltűnni, de ez nem annyira szokott sikerülni.

Azt sem nagyon szeretem, amikor én fekszem ott ájultan, félholtra verve, csupaszon. - Tudod akkor a pap, meg a lévita nem nagyon szimpatikusak nekem....

Van olyan, mikor én vagyok a törvénytanító. Hát, az sem felemelő, ahogyan tetszelgek a jó irányban keresgélő, istenfélő ember szerepében, aztán pedig a kiskapukat keresem, hogy ne kelljen szeretni a hozzám közelállót. Tényleg, ha már itt tartunk, megkérdezném, hogy mit jelent pontosan, hogy ,,próbára tettelek" ebben a szerepemben? (lásd 25. vers)

Az is tök jó, hogy rávezetsz a válaszokra. Egyszerűen megkérdezed: ,,hogy olvasod?".

Na nem mintha a pap, vagy a lévita szerepem túl dicső lenne, (pláne, hogy nekik téged kéne képviselni), ám hazudnék, ha azt mondanám, soha nem szoktam elfordítani a fejem, amikor nincs kedvem segíteni.

 Viszont szeretek az amúgy megvetett szamaritánusok egyike lenni, - az, amelyik végül segített. Így is gondolhatta volna: Vajon miért fekszik ez itt? Lehet, hogy okkal verték félholtra. Csak bajt hoznék magamra, nem beszélve az anyagi hátrányokról. Amellett fáj is a derekam, nem tudom feltenni az állatra... (34. vers) - Na de nem így tett.

Asszem több szereplő nem volt, csak még Te. De ezt inkább nem forszíroznám. Esélytelen. (Bár köztünk szólva gyakran hisszük, hogy legalább olyan erkölcsi alappal rendelkezünk, mint Te, aztán kiosztjuk a többieket. Bocs érte...)

Köszönöm, hogy ismerhetlek. Ez nagy előny. Jó lenne, ha még inkább megismerhetném a véleményedet más dolgokkal kapcsolatban is. Tudom, hogy elsősorban ennek én vagyok az akadálya, és köszönöm, hogy ennek ellenére is szeretsz.

Judit

Lk 10,25Előállt egy törvénytudó, s próbára téve Őt, így szólott: „Tanító, mit tegyek, hogy örök részem legyen az örök élet?”   

Lk 10,26„Mi van megírva a törvényben? — kérdezte tőle [Jézus]. — hogy olvasod?”   

Lk 10,27Az ezt felelte: „Szeresd egész szívedből, egész lelkeddel, teljes erőddel és egész gondolkodásoddal Istenedet, az Urat; felebarátodat is, mint magadat.”   

Lk 10,28„Helyesen feleltél — mondta neki —, ezt cselekedd, és élni fogsz.”   

Lk 10,29Az azonban igazolni akarta magát, [azért] így szólt Jézushoz: „Hát ki az én felebarátom?”   

Lk 10,30Jézus a szavába vágott és ezt mondta: „Egy ember Jeruzsálemből Jerikóba ment alá, de haramiák kezébe esett, akik levetkőztették s megverték, majd elmentek, félholtan hagyva őt.   

Lk 10,31Úgy esett, hogy egy pap ment alá azon az úton, de ahogy meglátta, a túlsó oldalon továbbment.   

Lk 10,32Hasonlóképpen egy lévita is arra a helyre jött, megnézte, s azt elkerülve továbbment.   

Lk 10,33Valami utazó somáriai 1s ment arra. Amikor a sebesültet meglátta, szánalomra gerjedt iránta,   

Lk 10,34odament hozzá, s olajat és bort töltött [sebeibe], bekötözte azokat, azután rákötözte az [embert] a saját barmára, s egy vendégfogadóba vitte, hol gondját viselte.   

Lk 10,35A következő napon elővett két dénárt, odaadta a fogadósnak és így szólt: Viseld gondját, és ha valamit még költesz rá, én, amikor újra erre jövök, megadom néked.   

Lk 10,36Hogy látod a [dolgot]? E három közül ki a felebarátja annak, aki a haramiák kezébe esett?”   

Lk 10,37„Az, aki irgalmat gyakorolt vele”— felelte a [törvénytudó]. Jézus pedig ezt mondta neki: „Eredj, és te is tégy ugyanúgy.”

http://janos738.blogspot.com/2011/04/ki-felebaratom.html



Jézus a katasztrófavédő

A katasztrófa görög eredetű szó, jelentése: fordulat, megsemmisülés, csapás, megrázó hirtelen esemény, az emberi élet, az anyagi javak, természeti értékek pusztulása.

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Katasztr%C3%B3fa

 

A lányom katasztrófavédelmi versenyen fog részt venni. Tegnap beszélgettünk a lehetséges katasztrófákról, és az azok elleni védekezésről, és azok kezelési módjáról.

Nap nap után halljuk, hogy a Föld miféle csapásokat él át - gyakran Isten egyik teremtménye - az ember miatt. Pedig az Ő elképzelése nem ez volt velünk kapcsolatban, hanem, hogy jó gazdák módjára viseljük gondját a Földnek.

1Móz 1:26-30  És monda Isten: Teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra; és uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, a barmokon, mind az egész földön, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon.  Teremté tehát az Isten az embert az ő képére, Isten képére teremté őt: férfiúvá és asszonnyá teremté őket.  És monda Isten: Ímé néktek adok minden maghozó füvet az egész föld színén, és minden fát, amelyen maghozó gyümölcs van; az legyen néktek eledelül.  A föld minden vadainak pedig, és az ég minden madarainak, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatoknak, amelyekben élő lélek van, a zöld füveket [adom] eledelül. És úgy lőn.

Távol álljon, hogy a Teremtőt bíráljam azért, amiket teszünk, csak éppen elkezdtem gondolkodni, hogy mekkora katasztrófa történt az emberiséggel a bűn világba való bejövetele okán.

Ez is, mint sok más dolog választható lehetőség volt egykor nekünk embereknek. 

1Móz 3:1  A kígyó pedig ravaszabb vala minden mezei vadnál, melyet az Úr Isten teremtett vala, és monda az asszonynak: Csakugyan azt mondta az Isten, hogy a kertnek egy fájáról se egyetek?

Ha Éva jól emlékezett volna arra, amit a Teremtő mondott:

1Móz 2:16  És parancsolta az Úr Isten az embernek, mondván: A kert minden fájáról bátran egyél.  De a jó és gonosz tudásának fájáról, arról ne egyél; mert amely napon eszel arról, bizony meghalsz.

De nem jól emlékezett. Ekkor történt meg az első a katasztrófa, amit azóta annyian végiggondoltunk, és aminek a levét isszuk mi emberek, és a Föld. Ekkor Isten katasztrófa sújtotta övezetnek nyilvánította a Földet. Mit kellett volna másképp csinálni? Olyan sok ötletünk van. Találgatjuk ki volt a hunyó, és mi mennyivel jobban átláttunk volna a szitán.

Én ezt nem hiszem, csak azt, hogy Jézus az, akiben ez a feszültség feloldódik. Az ember kapzsisága iszonyú méreteket öltött. Ez bűn.

Róm 3,21-24Isten azonban mégis képes arra, hogy a maga számára elfogadhatóvá tegye az embert a Törvény nélkül is. Nekünk meg is mutatta ezt az új utat, amelyről már a Törvény és a próféták is beszéltek.  

Isten ugyanis mindenkit elfogad, aki Jézus Krisztusban hisz...

Hiszen minden ember vétkezett, és emiatt nem méltó arra, hogy Isten dicsőségében részesüljön.

Isten azonban kegyelemből teszi a maga számára elfogadhatóvá az embert. Ez Isten ajándéka, amit Jézus Krisztusban kaphatunk meg. Ezt jelenti a megmenekülés!



Egy rész - belőlem

Szandi mesélte, hogy amikor elkezdtünk a Bárkába járni, (6 éves volt) úrvacsorai alkalom, és Győző bácsi elmondta azokat az igéket, amiket Jézus mondott:

Mt 26,26-28
Mialatt ettek, Jézus fogta a kenyeret, hálát adott, megtörte, s ily szóval adta oda a tanítványoknak: „[Fogjátok], egyétek, ez az én testem!”  Aztán a poharat fogta kezébe, hálát adott, odaadta nekik, s ezt mondta: „Igyatok belőle mindnyájan!  Mert ez az én vérem, a szövetség vére, mely a vétkek megbocsátása végett sokakért ömlik ki.  

Ő nagyon megrémült ennek hallatára, mert azt gondolta valóban Jézus húsát, és vérét fogjuk elfogyasztani...

Jézus azt is mondhatta volna, hogy bizonyos vétkekért nem hajlandó magát feláldozni, de nem mondta. Azt mondta sokakért.

Nem keresett kibúvót, mint írástudó barátunk az irgalmas szamaritánus történetében.

http://janos738.blogspot.com/2011/04/ki-felebaratom.html

Néha belegondolok, hogy milyen nehéz azt csinálni, amiket ő mond nekem.

 -Feladni az igazamat.

 -Barátságosnak lenni szívből- és nem csak színleg - valakivel, aki kiakasztott.

 -Imádkozni, mielőtt reagálnék bántó dolgokra.

Pontosan ugyanabból az okból nehéz megtenni, amiért Káin és Ábel történetében Káin nem tudta feladni a testvérgyilkosság gondolatát. Pedig Isten figyelmeztette:

1Móz 4:7  Hiszen, ha jól cselekszel, emelt fővel járhatsz; ha pedig nem jól cselekszel, a bűn az ajtó előtt leselkedik, és reád van vágyódása; de te uralkodjál rajta.

Pedig jobb, ha hallgatok rá. 

A múltkor is kiakadtam valakire, imádkoztam a dologért, aztán mintha elfújták volna. Megérte, hogy nem haraptam le a fejét.

Ez egy rész volt - belőlem.

De ez is csak úgy működött, hogy Jézus vére már kiömlött a vétkek megbocsátása végett....sokakért.

Vádiratok a Vádlótól

Számot vetettem, hogy az elmúlt egy hét alatt a Vádló - a munkaköri leírásában foglaltakat gondosan betartva - hány vádiratot nyújtott be testvéreim ellen.

Az Ördög szó fordítása:  διάβολος  (diabolosz)
1) vádló, rágalmazó, uszító, hibáztató, félrevezető, ellenség, ellenálló
2) Sátán másik neve

Pál apostol viszont arra buzdít, hogy kelj harcra a Vádló ellen. Ne tűrd meg, hogy a Szellem egységét rombolja és a Szellem köteleit elvágja, amivel a tesódhoz vagy kötve.

Ef. 4.1-3 Arra buzdítalak titeket az Úrban én, a fogoly, hogy ahhoz az elhíváshoz, mellyel elhívtak titeket, méltóan járjatok, mindenben alázatosságot, szelídséget és hosszútűrést tanúsítsatok, egymást szeretettel elviseljétek és abban serénykedjetek, hogy békességben egybekötve a Szellem egységét megőrizzétek.

1Kor 6:19-20 Avagy nem tudjátok-é, hogy a ti testetek a bennetek lakozó Szent Léleknek temploma, amelyet Istentől nyertetek; és nem a magatokéi vagytok? Mert áron vétettetek meg; dicsőítsétek azért az Istent a ti testetekben és lelketekben, amelyek az Istenéi. 

A tegnapi "mai ige" megmozgatta a fantáziámat. 

VIGYÁZZ A SZÍVEDRE!

„Ügyeljetek arra... hogy a keserűségnek a gyökere felnövekedve kárt ne okozzon..." (Zsidók 12:15)

A „gondosan ügyelni" kifejezés, amit itt olvasunk, a görög „episzkopeó" szóból ered, ami azt jelenti: felügyel, felvigyáz, ellenőriz (főnévi alakja az episzkoposz, ebből ered a „püspök" szavunk). Tehát te vagy a „felelős megbízott" a szívedért. Minden nap figyelned kell, irányítanod kell, és helyre kell igazítanod mindazt, ami benne történik. Nem hibáztathatsz másokat a rossz hozzáállásodért, a megbántottságért és a meg nem bocsátásért. Te vagy a felelős! Ha valaki megbánt, rajtad múlik, hagyod-e, hogy a keserűség gyökeret verjen benned. Nem irányíthatod azt, amit más emberek tesznek, de Isten nem is ezt fogja számon kérni rajtad, hanem a „bensődet" - azt a részedet, melyet te irányíthatsz. Neked kell döntened arról, hogy a bosszúság haraggá, a harag gyűlöletté, a gyűlölet bosszúállássá válik-e, vagy nem. A Biblia azt írja: „Ügyeljetek arra..., hogy a keserűségnek a gyökere felnövekedve kárt ne okozzon, és sokakat meg ne fertőzzön" (Zsidók 12:15). A kertekben azért szaporodnak el a gyomok, mert a kertész nem tépte ki őket idejében. Ha a kertedet elborítják a gyomok, nem mondhatod: „Nem tudom, hogyan történhetett ez!". Ha „gondosan ügyelsz", akkor látni fogod, amikor beköltöznek. Az egyetlen módja annak, hogy megszabadulj azoktól a gyomoktól, melyeket az ellenség akar elvetni az életedbe, ha gondosan figyelemmel kíséred szíved állapotát. Ha fájdalmas, bántó helyzettel kell szembenézned, ne engedd, hogy a rossz hozzáállás gyökeret verjen, és romlott gyümölcsöt hozzon. Kérd inkább Isten segítségét, hogy a pusztító hatású gondolatok helyére a kegyelem és a megbocsátás kerüljön azok iránt, akik ártottak neked. A Biblia azt mondja: „Minden féltve őrzött dolognál jobban óvd szívedet, mert onnan indul ki az élet!" (Példabeszédek 4:23)

http://maiige.hu/ 

Pál apostol nem volt kispályás, nagyon komolyan vette az elhívását. 

Vegyük át még egyszer, hogy mit tesz a keserűség gyökere! 

...fel ne nőjön benne valami keserű gyökér, az ne okozzon zaklatást, hogy rajta keresztül meg ne fertőződjenek sokan... 

Egy dolog még ide kívánkozik: A szövegkörnyezetből én úgy olvasom, hogy itt bizony nem a saját-, hanem a másik ember szívére kell ügyelni. Magyarul arra, amit az én tetteim látványa, illetve észlelése okozott őbenne.

Ki a felebarátom?

Lk 10,25-37
Ekkor felállt egy törvénytanító, és hogy Jézust próbára tegye, ezt kérdezte: „Mester, mit kell tennem, hogy örök életet kapjak?” 
Mire Jézus megkérdezte: „Mi van megírva a törvényben? Mit olvasol ott?”
A törvénytanító így válaszolt: „Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedbõl, teljes lelkedbõl, teljes erõdbõl és teljes elmédbõl, és szeresd felebarátodat (embertársadat), mint magadat!” 
Jézus ekkor ezt mondta neki: „Jól válaszoltál. Tedd ezt, és élni fogsz!” 
A törvénytanító azonban igazolni akarta önmagát, és megkérdezte: „De hát ki az én embertársam?” 
Jézus így válaszolt: „Egy ember Jeruzsálembõl Jerikóba tartott. Útközben rablók kezére került. Azok levetkõztették, megverték, majd otthagyták õt félholtan. 
Arra ment egy pap. Amikor meglátta az összevert embert, átment az út másik oldalára, és elment mellette. 
Késõbb egy lévita közeledett ugyanazon az úton. Amikor meglátta a megvert embert, õ is átment az út másik oldalára, és elment. 
Arra utazott egy samáriai férfi is. Amikor meglátta az embert, megsajnálta õt.
Odament hozzá, olajat és bort öntött a sebeire, és bekötözte õket. Ezután feltette õt a saját állatára, elvitte egy fogadóba és ott ápolta. 
Másnap elõvett két ezüstpénzt. Odaadta a fogadósnak, és azt mondta: »Gondoskodj róla, és amit ezen kívül költesz rá, megfizetem, amikor visszajövök.« 
„Mit gondoltok, a három közül melyik volt a kirabolt ember embertársa?” 
A törvénytanító így válaszolt: „Az, aki segített rajta.” Erre Jézus azt mondta: „Menj, és cselekedj úgy, mint õ!”

A valószínűleg unásig ismert történet nagyon sok kérdést vet fel az egymáshoz való viszonyunkban.A felebarát szó itt azt jelenti: bárki, aki arra ment, és meglátta, megtudta annak az embernek a nyomorúságát, akit a rablók félholtra vertek.

A pap és a lévita - mindketten Isten megbízottai - elkerülték, és nem segítettek. Egyszerűen találtak valami magyarázatot arra, hogy ne kelljen felebarátjuknak tekinteni, Hogy mi oka volt nem tudom, a lényeg, hogy otthagyták.

A samaritánus segített..

A törvénytanító először is próbára tette Jézust, másodszor pedig igazolni akarta magát előtte.

A fordítást megnézve valahogy így fest az önmagunk igazolása, hogy ,,vágyni rá, hogy igaznak lássanak"

Jézus azt mondta neki, hogy ne keress kibúvót, ha meglátod a másik nyomorúságát!

Sokszor találunk kibúvókat magunk számára, ha nem akarjuk-, vagy nem tudjuk szeretni a felebarátainkat.

Tolerancián vásárolt üdvösség

Ma is mint máskor is, ha mellettem tárgyalják meg az emberek hitbeli nézeteiket szép csendesen kezdett a szőr a hátamon felfelé kúszni.

„Hogy a krisnások milyen klasszak, milyen szépen élnek, kedvesek, csendesek.

Nem úgy mint a keresztények. Hát igen, mindegy is, hogy kiben, csak higgyenek.”

Hű a víz levert ettől. És persze a szokásos kérdés bennem: Mit tenne Jézus?

Bólogatna?

Csendben lenne?

Ostorral kergetné szét a csapatot?

Nem tudom, nem tudom, és ismét csak nem tudom. Csak azt  tudom, hogy Jézus hiányzik más vallásokból, és az igaz, amit a Bibliában meg van írva: „Nincsen üdvösség senki másban, mert nem adatott az ég alatt a földön más név, aki által az emberek üdvözülhetnének.” (Apostolok cselekedetei 4. rész, 12. vers.) Ezt hirdette bátran Péter apostol.  

Férjes asszonyként mit tennék azzal, aki biztat, hogy nyugodtan feküdjek le ezzel is, azzal is. Nem baj az, jó dolog a szex. A hűség amúgy sem divatos már, egyébként meg mindenki ezt csinálja, akinek esze van.

És tényleg. Mindenki ezt csinálja.

Isten meg ilyesmiket mond:

„Én vagyok az út, az igazság és az élet. Senki sem mehet az atyához, csak énáltalam.”

„Akiben nincs meg az Istennek Fia, az élet sincs meg abban.”

Meg hogy: „Az ismeri a Fiút, akinek az Atya elvonja a leplet a szeme elől.”

Nem haragszom, és nem indítok afféle modern keresztesháborút.

Nem felejtem el, hogy Jézus nevében borzalmak történtek, emberek millióit hajtották a halálba.

A saját bizonyságom megtartása és egy csendes ima belefér: Atyám vedd el a leplet a szemünk elől!

Ne kérdezd tőlem mi lesz azokkal, akik nem Őbenne bíznak. Nem tudom a választ, csak azt, hogy:
 De aki mindvégig kitart, az üdvözül.