Oltár

 Isten emberei, miután valamilyen nagy győzelmet arattak, gyakran emeltek egy-egy oltárt mementóul.
Így vagyok én most, mikor jó ideje azon gondolkozom, hogy hogyan adhatnám tovább az örömömet anélkül, hogy valakinek sok lenne, vagy pont az ellenkező hatást váltanám ki vele.
Állítok egy oltárt azért, mert Isten adta nekem a Lelkét / Szellemét. Vele együtt adta Annak megnyilvánulásait. Különösen hálás vagyok most egyért, amiről Pál azt mondta haszontalanabb az átlagnál, de nekem az elmúlt hetekben segített, hogy:

• ne fejezzem le egyből, akire megnehezteltem,
• megbotránkoztam, de teljesen megnyugodjak,
• örömöm legyen nehézségek között,
• dicsőítsem az Urat,
• mértékletes legyek az érzelmi felzúdulásaimban...

Ezek az írások is a témakörben keletkeztek:
Egy régi, a nyelvekről
Örülni...
Egy karizmáról...