Ma tanultam

1Ján 1:9  Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz, hogy megbocsássa bűneinket és megtisztítson minket minden hamisságtól.

Ez jó hír.
:)

KÉK-en nevelünk

Tegnap ismét részt vettem az előadáson, ami egy sorozat része, a címe: KÉK nevelés, ami azt jelenti Kapcsolatra Épülő Következetes nevelés.  Itt olvashatsz róla.
Rengeteg dolgot tanulhattam meg a gyerekeimről és magamról és főként a velük való kapcsolatomról.
Egy pár gondolat, azokból, amit beírtam a jegyzetembe:

Mielőtt munkához látsz, teremts kapcsolatot!

Aztán:

 A kapcsolat kezdeményezése és fenntartása a mi dolgunk.

Sőt:

Mi felelünk az ő érzéseiért, és velünk való kapcsolatáért, és nem fordítva.

És:

Hidakat kell építenünk minden szituációban! 

Aztán az is eszembe jutott, hogy egyszerre vagyok anya, vasárnapi iskolában tanító, gyülekezeti tag, és keresztény példaadó.
Vajon azokkal a gyerekekkel, akikért az enyémeken kívül valamilyen szinten felelősséget vállaltam, hogy bánok?

Mikor autót akarunk vezetni, el kell járnunk egy tanfolyamra és jogosítványt kell szereznünk. A gyerekneveléshez nem kell jogsi, sem előképzettség. Vajon hány balesetet okozok tudatlanságomban?

Emlékek

Nem tom' igaz-e, de jól hangzik...

Kerestem valamit a régi bejegyzéseim között és olyan jó dolgokat találtam!

Íme:

Gyümölcsözön
Ő képes rá
Majális
Beteljesült...
Sóherség
Irgalom

A tegnap este margójára

Az ember kaphat jó és rossz hírt egyaránt a nap során, de a hitem szinte gyermeki.

• Hiszek a csodákban. 
• Olyanokban is, hogy halottak támadnak fel, és halálos betegségtől menekülnek meg ismerőseim.
• Hogy élettelen idegpályákon megindulnak az ingerek...
• Beteljesülnek régen feladott álmok..

...és ha néha csalódások is érnek, mégis hiszek.

Ez az Ige jutott eszembe este és ezt kerestem ki a Bibliámból:
Róma 4, 17...aki a holtakat megeleveníti, és azokat, amelyek nincsenek, előszólítja mint meglevőket.
Ez biztatott...

A Moábita Ruthról

 Hallottam igehirdetést, hogy Lót mi mindenbe keveredett, (Sodoma, Gomora, meg ilyenek...) ami aztán végül ahhoz vezetett, hogy a lányai...
Na jó, hagyom is, ha valaki akarja, nézze meg az 1 Mózes 19-ben.
Hozzáteszem nagyon jó igehirdetés volt, csak egyet nem adott: reményt.
Ezután valaki azt kezdte pedzegetni, hogy: de Isten mennyire kegyelmes, mert hogy pár emberöltővel később a moábita Ruth bekerült Jézus nemzetségtáblázatába, meg hogy az Újszövetség "az igaz Lót"-ként emlegeti.
Én meg csak ültem és kész voltam, mint a mateklecke. Ennyi lenne a hívő ember lehetősége? Hogy mondjuk elcseszi az életét, aztán végignézheti, ahogy az egész családja lába alól kicsúszik a talaj?
Hát engem ez nem elégít ki!
Én ebbe nem törődök bele!
Elkapott a harci ideg.
Az én Istenem nem ilyen! Jézus nem véletlen tette meg értünk, amit megtett.
Megkerestem Szabkerék igehirdetését és Zsozsó is valami ilyesmit tanított.
:)
Ismét megnézem a War Room című filmet.
Ajánlom mindenkinek, a linkre kattintva megtekinthető.
...
Ez már pár nappal később jutott eszembe, mint az eredeti bejegyzés:

Zsid 11:40  Mivel Isten mi felőlünk valami jobbról gondoskodott...

SzNI

 Nemrég meghívtak egy csoportba a Facen, ami egy nőknek szóló bibliatanulmányozós csopi, és ennek kapcsán, egy csuda klassz tanulmányt tudtam letölteni, kinyomtatni ingyenesen és elkezdeni a ,,munkát".
Ajánlom a blogot itt! Számotokra is elérhető a cucc.
Olvastam és először a képen levő Ige fogott meg. Nem mintha még nem hallottam volna, de most megragadott és gatyába rázott.
Pár gondolat:

• Pont úgy kezdi, mint Jézus a hegyi beszédet. 
• Milyen jó annak a fának, hogy közel van a folyóhoz,
• időben hoz gyümölcsöt,
• bírja a gyűrődést, (lásd levelek)
• az élete egyéb területein is jószerencsés lesz!
• Hallelujah!

Amint így ültem és tanulmányoztam, meg követtem a tanácsokat, imádkoztam, elolvastam a mai napra szánt szakaszt, leterített a gondolat, hogy mekkora ajándékom Istentől az ismeret, a hit + az öröm, és mennyire jobban kéne továbbadnom mindezt.

Ez a napi szakasz: 145. Zsoltár 1-7-ig:

145 

Én Istenem, Királyom, dicsérlek téged! Örökké áldom neved!

Minden nap áldalak, dicsérem neved örökké!

Nagy az Örökkévaló és méltó, hogy dicsérjük, nagysága felmérhetetlen, végtelen!

Nemzedék nemzedéknek hirdeti tetteid, hatalmas tetteid dicsérik mindannyian!

Fenséges dicsőséged szépségén, csodás tetteiden elmélkedem!

Félelmetes hatalmadról beszélnek mindannyian, én pedig csodás tetteidet hirdetem!

Emlékeznek, mennyi jót adtál nekik, igazságos tetteidről énekelnek.

Aztán ismét megtörtént velem, amit egy régi szenti-menti bejegyzésben már említettem, hogy átöleltem az én Bibliámat és úgy imádkoztam.

Mert szeretem

Mert hálás vagyok.

És mert szeretném átadni...

Ez is érdekelhet: Summa summarum
Meg ez is: Szánakozás

Egy szó

 Egy szó nem valami sok, de ha az egy nagyon fontos valakitől jön és pláne ha gyógyít, akkor rögtön jelentősége lesz.
Nem az első eset, hogy úgy megyek reggel Istenhez, hogy szóljon hozzám, mert zavart és összetört vagyok. Mindehhez nem kell annyira rossz körülményekben lennem, mint amiket a híradó mutat, elég, ha magamra nézek. Elég magammal egy testben létezni, akár csak egy napot, vagy néhány nehezebb percet. Elég látnom, hogy mennyi mindent csinálok rosszul, hányszor bukom el és tudni, hogy ma sem lesz másképp. Ugyanúgy ki vagyok szolgáltatva a saját kényemnek-kedvemnek, mint akár a főnökömnek, vagy az idegbeteg munkatársamnak.
És ekkor mondom Istennek, szóljon egy szót, különben belehalok az életbe.
Hogy csinálja az, akinek nincs kapcsolata Vele?
Nincsenek bűnei, vagy csak nincs bűntudata?

Bennem Isten Lelke lakik és figyelmeztet, ha valamit rosszul csinálok és néha szembesülök azzal, hogy továbbcsinálom - rosszul.
Jóval magasabb a mérce, mint annak, aki nem tudja, mégis...
Egy Ige:

Mt 8, 8b ...csak szólj egy szót, és meggyógyul az én szolgám. - mondta a százados közel 2000 éve Jézusnak és ő megrendülve annak a hitén megtette.

...csak szólj egy szót, és meggyógyulok - mondom neki ma és Ő szól. Megteszi. 3652-edszerre is.
És én csak hálás vagyok ezért.
Nem kell tovább kínlódnom.

Egy görög szó:
meggyógyul:  ἰάομαι  (iaomai)
1) meggyógyít, helyreállít, éppé tesz
2) mediális alak: meggyógyul, (betegségtől) megszabadul

Egy szép dal:

Amint vagyok, sok bűn alatt, De mert hallám hívó szavad,
S mert értem áldozád magad, Fogadj el, Jézusom!

Amint vagyok, így bűnösen, Megyek Tehozzád megtörten,
Te megtisztíthatsz teljesen: Fogadj el, Jézusom!

Amint vagyok, bár gyötrelem S kétség rágódik lelkemen,
Kívül sok harc, bent félelem: Fogadj el, Jézusom!

Amint vagyok, vak és szegény, Hogy kincset leljek Benned én,
S derüljön éjszakámra fény: Fogadj el, Jézusom!

Amint vagyok, nincs semmi gát, Kegyelmed mit ne törne át;
Hadd bízza lelkem Rád magát: Fogadj el, Jézusom!

Amint vagyok, e földön lent, Add megtudnom, hogy mit jelent
Kegyelmed most és egykor fent: Fogadj el, Jézusom!

Örökségem

Senki más nem képes, hogy ilyen szinten megnyugtasson és eloszlassa a kétségeimet, meg a szorongásaimat.
Az aggódásaimat, meg a bosszúságaimat.
A méltatlankodásaimat és a felháborodásaimat.
... és a nehezteléseimet...

Ezt olvastam reggel az Ézs 54, 17-ben:

De az ellened készült fegyverek
mind kudarcot vallanak.
Az ellened szóló vádaskodásokat
mind meghazudtolod.
Mert ez az Örökkévaló szolgáinak öröksége, hogy magam szolgáltatok nekik igazságot!”[c]
— mondja az Örökkévaló.

Innentől nem az én dolgom kikaparni a gesztenyét, ez az örökségem.
Viszont azt a személyt nem irigylem, aki ki akarja ásni velem a csatabárdot. :)

Ha már itt tartunk, megnéztem a héberben a mondatot, és nagyon tetszett, amit találtam:
Károli fordításában így szól:

Egy ellened készült fegyver sem lesz jó szerencsés, és minden nyelvet, mely ellened perbe száll, kárhoztatsz: ez az Úr szolgáinak öröksége, és az ő igazságuk, mely tőlem van, így szól az Úr. 

... mely tőlem van: נְאֻם  (nə'um) - kijelentés, kinyilatkoztatás, üzenet
 - mármint az igazságunk....

Egyetemes egyháztöri

Ma lesz egyetemes egyháztöri vizsgám.
Ami azt illeti nagyon tartok tőle. Az a sok név, fogalom, évszám, történés...
Intrikák, félreértések, buta irányzatok.
Azért reggel kicsit beleolvastam az új könyvembe (Isten titkos fegyvere az öröm) és ez volt benne:

...és íme én veletek leszek a világ végeztéig Máté 28,20

A teljes mondat: Máté 28:20  Tanítva őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam nektek: és íme én ti veletek vagyok minden napon a világ végezetéig. Ámen!
Nekem most ezt jelentette:

• Vedd észre, hogy veled vagyok! Ne izgulj, az én munkámat végzed!
• Mindegyik embert jól ismerte, akikről most tanulok. A gondolatik, az indítékaik, és minden teljesen világos előtte.

Viharos nap

 Jó kis viharos napom volt tegnap.
Ma kezembe kaptam a könyvet, amit Esztertől kaptam majdnem egy hónapja, "Isten titkos fegyvere az öröm" a címe. Teljesen ugyanazokat a gondolatokat fogalmazza meg, mint a tegnapi konzekvenciáim, hogy a békesség és az öröm nem hiányozhat az életemből. Ez egy komoly vészjelző, ami villog, ha ezeknek az ellenkezőjét tapasztalom.
Elkezdtem olvasni és közben egy régi dal szólt a szívemben, a "Ha Isten békéje lakja a szívemet" - kezdetű.
Rákerestem a dalra és egy érdekes írást találtam a Jó Pásztor c. lap 7. oldalán, bemásolom:


Az 1860-as évek derekán az élet Horatio G. Spafford és felesége, Anna számára boldogan és szépen telt. Chicago északi részén fekvő kertvárosban éltek öt gyermekükkel: Annaval, Maggievel, Bessievel, Tanettaval és az ifj. Horatioval. Spafford sikeres ügyvédként dolgozott Chicagoban. Az abolicionista mozgalmak élharcosa volt. A kor reformista aktivistái számára a Spafford család otthona mindig nyitva állt. Házának gyakori vendégei voltak: Francis E. Willard, a WCTU (Women’s Christian Temperance Union) elnöke és a kor meghatározó evangélistái, többek között Dwight L. Moody. Spafford a helyi presbitariánus gyülekezet elöljárójaként elkötelezett hívő életet élt. Horatio és Anna Spafford élete mindaddig harmóni- ában és jólétben telt, amíg hitüket komoly próbatétel nem érte. 1870- ben kisfiúk, a 4 éves Horatio meghalt skarlátban. A gyász mélyen megtörte őket. Nem sokkal ezután az 1871-es nagy chicagoi tűzvész újabb próba elé állította hitüket. Alig néhány hónappal a tűzvész pusztítása előtt Spafford az addig megszerzett anyagi javainak nagyrészét a Michigan-tó partján lévő ingatlanokba fektette. A tűzvész azonban – Chicago nagy részével együtt – Spafford Michigan-tavi ingatlanjainak többségét felemésztette. A tűzvészben 250-en vesztették életüket és 90 000-en maradtak hajlék nélkül. A Spafford család azonban nem csüggedt el. Otthonuk és a család is megmenekült. Isten jó volt hozzá- juk. Még akkor is, amikor anyagi javaiknak nagyrészét elveszítették. Anna és Horatio megmaradt tartalékaikból enni adtak az éhezőknek, segítették az otthon nélkül maradtakat és enyhíteni próbálták a betegek, sérültek szenvedéseit, szomszédaik gyászát. A nagy chicagoi tűzvész beírta magát Amerika nagy tragédiáinak sorába, melyet a Spafford család mégis arra használt fel, hogy Krisztus szeretetét közvetítse a szükségben levőknek. 1873-ban Anna egészsége megrendült. Testi-lelki gyógyulásának reményében, és bízva, hogy a közelmúlt targikus eseményeit hamar elfeledik, Spaffordék egy európai utazás mellett döntöttek. Úgy tervezték, hogy mindannyian a francia Ville du Havre gőzös fedélzetén utaznak majd. Spafford Európán belül is elsősorban Angliába szeretett volna menni, hogy részt vehessen a Dwight L. Moody és Ira D. Sankey evangélisták által vezetett ébredési mozgalomban. (Moody és Sankey a Fiatal Férfiak Keresztény Szövetségének (Young Men’s Christian Association) közgyűlésén találkoztak Indianapolisban 1870-ben. Miután Moody hallotta Sankeyt énekelni, meghívta, hogy tartson és szolgáljon vele a chicagoi evangélizálásain. Sankey miután meg fontolta és imádságban az Úr elé vitte, hat hónappal később elfogadta Moody meghívását és bekapcsolódott evangélizáló munkásságába. Moody és Sankey épp egy evangélizációs istentisztelet közepén voltak, amikor kitört a nagy chicagoi tűzvész 1871-ben. Moody és Sankey épp hogy megúszták ép bőrrel. Úgy tartják, hogy a Michigan-tó közepén, egy evezős csónakból nézték végig Chicago pusztulását. A porig égett várossal a hátuk mögött – egy meghívást elfogadva – úgy döntöttek, hogy Angliába utaznak. Moody és Sankey 1873-ban kezdték meg munkálkodásukat, mely olyan mély benyomást keltett, hogy nevük, nemcsak Angliában, hanem egész Európában ismertté vált.) A Spafford család novemberre tervezte európai utazásukat. Ám ahogy az lenni szokott, Istennek más tervei voltak Horatio G. Spafforddal. Az indulás napján halaszthatatlanul maradásra szólí- totta kötelessége. Hogy ne okozzon csalódást, feleségét és négy leányát előre küldte azzal, hogy majd pár nap múlva, egy másik hajó fedélzetén, utánuk indul Európába. 1873. november 22-én a brit Lockhearn vitorlás nekiütközött a Ville du Havre gőzösnek. Az Atlanti-óceán kellős közepén a gőzös – fedélzetén Anna Spafforddal – mindössze 12 perc alatt vált a habok martalékává. Csupán 81-en menekültek meg a 307 utast és személyzetet számláló hajóról. Miközben a brit vitorlást is a hullámsír fenyegette, volt még annyi idő, hogy néhány utast – közöttük az eszméletlen Anna Spaffordot – a saját fedélzetükre menekítsék és megvárják a segítséget. Az amerikai Trimountain, teherszállító vitorlás még éppen időben érkezett ahhoz, hogy megmentse a brit vitorlás és a francia gőzös túlélőit. Annát a walesi Cardiffba szállították, ahonnan tömör és szívszaggató táviratot küldött férjének a következő üzenettel: „Egyedül menekültem meg. Mit tehetnék...” A Spafford házaspár négy lánya odaveszett az óceánba. Horatio amint kézhez kapta felesége táviratát, késlekedés nélkül hajóra szállt, hogy hazahozza felesé- gét. Amikor az Óceánon arra a helyre értek, ahol néhány nappal azelőtt a katasztrófa történt, a hajó kapitá- nya magához hívatta Horatiot a hídra. Közölte vele, hogy számításai szerint most hajóznak el a szerencsétlenség helyszíne felett. Az óceán azon a helyen 5000 méter mély. Azon az éjszakán, Horatio G. Spafford kabinja magányában papírra vetette a világ egyik legnépszerűbb keresztény énekét: Ha Isten békéje lakja szívemet… Istenben vetett hitében ekkor sem bizonytalanodott el. Később a következőket írta Anna féltestvérének: „Azon a csütörtö- kön, amikor elhajóztunk a hely fölött, ahol a drágáimat elnyelte a mély óceán, tudtam, hogy nincsenek ott. Az én báránykáim együtt vannak, biztonságban.”

Mértéktelenség, de miben is?

 Jól mondtam a tegnapi bejegyzésben, hogy ELŐSZÖR a 10. versen gondolkoztam, aztán az eltelt 24 órában szinte elfelejtkeztem reggeli gondolataimról.
Annyira érdekes az ember. Pirkadatkor egy csodálatos séta az Édenkertben Istennel. Elégedettség, békesség, boldogság, fogadalmak, majd egy eltelt nap, és én már nem is tudok a hajnali órákról semmit. Miért volt az a jókedv és béke velem?
Szóval ma visszamentem a 2 Korintus 4-re és hasonlóképpen újraéltem a 10-es verset, de most egy másik ugrott elém a sorok közül, mégpedig a 7-es:

Az, hogy Jézust megismertük, igen nagy kincs! Ezt a kincset azonban „cserépkorsóban”, vagyis emberi testünkben hordozzuk. Így azután jól látható, hogy ez a mindennél nagyobb erő Istentől származik, nem pedig tőlünk.

Károli ennek a mindennél nagyobb erőnek nem ad akkora hangsúlyt, pedig a görög nagyon kiemeli:

2Kor 4:7 Ez a kincsünk pedig cserépedényekben van, hogy amaz erőnek nagy volta Istené legyen, és nem magunktól való.

Erre akkor jöttem rá, mikor megnéztem a Csia Lajos féle fordítást:

2Kor 4,7 Ezt a kincset azonban cserépedényekben bírjuk, hogy annak mindent felülmúló hatalma Istentől eredőnek tűnjék fel, és ne belőlünk eredőnek.

Görögben a mindennél nagyobb: ὑπερβολή  (hüperbolé)
1) túldobás
2) fölény, mértéktelenség, túlzás; csúcs, kiválóság

A szó származása: ὑπερβάλλω  (hüperballó)
1) átdob fölötte
2) túlhalad, túltesz, felülmúl
3) túlfolyik, eláraszt
4) túllicitál
5) participium: túlzó, mértéktelen

Ezt nevezem én mértéktelenségnek!

Napi reménykedés

Szükségem volt pár éltető szóra.
Kaptam.
Nem Rick Warrentől.
Elovastam a 2 Korintus 4-et.
Először a 10. versen gondolkoztam:

Mindig testünkben hordozzuk Jézus halálát, hogy az ő feltámadott élete is megnyilvánuljon bennünk.

Mit is jelent ez pontosan? Vajon így működik ez? Tényleg igaz rám? Így gondolatban tettem egy bazi nagy kérdőjelet a mondat végére.
A szó, hogy "hordozzuk" az kb ennyit jelent görögből fordítva: mindenhová magával visz...
Kicsit visszaolvastam (ezt most Károliból):

Mindenütt nyomorgattatunk, de meg nem szoríttatunk;

kétségeskedünk, de nem esünk kétségbe;

Üldöztetünk, de el nem hagyatunk;

tiportatunk, de el nem veszünk;

Mindenkor testünkben hordozzuk az Úr Jézus halálát, hogy a Jézusnak élete is látható legyen a mi testünkben.

Vajon mennyire lesz fájdalmas, ha kimondom: Vállalom?

Egy csudaszép dal

(Chris Tomlin)

Mária, tudtad, hogy a kisfiad egy napon vízen fog járni?
Mária, tudtad, hogy a kisfiad egy nap a mi gyermekeinket menti meg?
Tudtad, hogy a kisfiad azért jött, hogy téged megújítson?
Tudtad, hogy a gyermek akit szültél, téged fog újjászülni?
Mária, tudtad, hogy a kisfiad visszaadja egy vak ember látását?
Mária, tudtad, hogy a kisfiad kezével nyugtatja le a tengert?
Tudtad, hogy a kisfiad angyalok lábnyomán jár?
...és amikor megcsókolod a baba arcát, akkor valójában Isten arcát csókolod?
...a vak látni, a süket hallani, és a halottak újra élni fognak.
A sánta ugrik, a néma beszélni fog, és dicsőítik a bárányt.
Mária, tudtad, hogy a kisfiad az egész teremtés Ura?
Mária, tudtad, hogy a kisfiad egy nap népeket fog vezetni?
Tudtad-e, hogy a kisfiad a Menny tökéletes Báránya?
...és hogy az alvó gyermeked a VagyokAkiVagyok!

Mary did you know that your baby boy will one day walk on water?
Mary did you know that your baby boy will save our sons and daughters?
Did you know that your baby boy has come to make you new?
This child that you've delivered, will soon deliver you.
Mary did you know that your baby boy will give sight to a blind man?
Mary did you know that your baby boy will calm a storm with his hand?
Did you know that your baby boy has walked where angels trod?
And when you kiss your little baby, you have kissed the face of God.
The blind will see, the deaf will hear and the dead will live again.
The lame will leap, the dumb will speak, the praises of the lamb.
Mary did you know, that your baby boy is Lord of all creation?
Mary did you know, that your baby boy will one day rule the nations?
Did you know, that your baby boy was Heaven's perfect Lamb?
And this sleeping Child you're holding, is the Great I AM.

Jó ígéret 2016-ra

2016-ot írunk. Döbbenet.
Néhány napja forog a szívemben pár dolog, ami lassan kerek egésszé áll össze.
Esténként lefekvéskor az  egyik kezemben mobiltelefon / tablet, a másikban a tv távirányítója és én simán eldönthetem, hogy mit választok.

• Barangolok a neten,
• bekapcsolom a televíziót,
• vagy inkább beszélgetek Istennel?

Igyekszem tudatosan a harmadikat választani, és nem azért, mert félek a haragjától, nem is azért, mert a másik kettő nem csábító kábítólövedék a túlhajtott szívemnek, hanem mert jó...
 A 2 Korintus 5-öt olvasgattam de ma kicsit továbbmentem és belekóstoltam a 6. részbe.
Nyilván közben zajlik az élet, tele vagyok új élményekkel és ezek a történések mind valamilyen kérdést vetnek fel bennem. Ezek közben választ is kapnak az Istennel való kapcsolat folytán.
Tegnap pl megismertem valakit, aki -mint kiderült - régen erősen hívő és közösségbe járó emberke volt, de pár éve elszakadt a gyülekezetétől és szép lassan Istentől is.
Matematikailag igen kevés esély volt erre a találkozásra, de nem Istennél.
És legyen ez egy jó ígéret erre az évre: