Forgó-Morgó, avagy - Kinek van erre energiája?

 Nem sok kedve van a 'zagyamnak most ideülni és imádkozni, vagy éppen Bibliát olvasni.
Ez leginkább abból látszik, hogy elkezdek holmi erőtlen szavakat, aztán inkább egy számomra egyenlőre érthetetlen  nyelven folytatom. Majd újra és újra.
Arra gondolok, amit Pál mondott, hogy imádkozik nyelveken is, meg ,,értelemmel" is.
Erről jutott eszembe, hogy az első parancsolat: Luk 10:27 Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből és teljes lelkedből és minden erődből és teljes elmédből...
 Ezeket a belsőrészeimet mind külön-külön kell felszólítani.
Úgyhogy térdre:

• Szív: καρδία  (kardia) - szív, a fizikai, lelki és a szellemi élet központja (ósz-ben így fogalmaz, hogy Isten keresésének a helye)

• Lélek: ψυχή  (pszükhé) 1) lélekzet, lehelet 2) lélek (értelem, érzelem és akarat összessége) 3) élet

• Erő:  ἰσχύς  (iszkhüsz) 1) erő, erőfeszítés 2) hatalom

• Elme:  διάνοια  (dianoia) 1) értelem, gondolkozás, gondolkozásmód 2) szándék, terv 3) érzület

És ha ezek mind meghajoltak, akkor újra lesz energiám.

40. Zsoltár vs. Zsidókhoz írt levél 10

Lídia konfi egyik alapigéje volt a 40. Zsoltár.
meglepett a mai reggel, hogy nem tudtam honnan jár a fejemben ez az Ige, beütöttem a keresőbe és Zsidókhoz írt levél 10. részét dobta ki.
:)

Méltónak lenni

 Mindig feladja a leckét nekem a gyereknevelés kérdése. Az ember nem akarhatja, hogy a gyerekei úgy nőjenek, mint a dudva, ahogy azt sem, hogy karót-nyelt, agyonrémített, temperamentum-mentes felnőttekké váljanak. Ezt a tól-ig határt kéne valahogy személyre szabottan jól belőni.
 Hallottam valakitől, hogy, aggasztó a keresztény fiatalemberek nem-talpraesettsége. Kinevelni belőlük minden temperamentumot, hogy végül nagy mamlaszokká váljanak, vagy pont az ellenkezőjét elérni, miszerint gátlástalan embereket nevelünk fel?
Ez olyan, mint nekünk a kegyelem témaköre. Lehet így is-úgy is értelmezni, a cél az, hogy üdvözüljünk.
Ma azt olvastam a Bibliában, hogy Jézus direkt felhívja a figyelmet arra a tényre, hogy bizony nem kimeríthetetlen a kegyelem. Nagyon élethűen ecseteli azt a félelmetes időszakot, ami egyszer csak hirtelen bekövetkezik az emberiségre.

Luk 21:36 Vigyázzatok azért minden időben, kérve, hogy méltókká tétessetek arra, hogy elkerüljétek mindezeket, amik bekövetkeznek, és megállhassatok az embernek Fia előtt!

Ez alaposan meglepett, mert sokan azt állítják, hogy sehogy nem lehet elveszíteni, azt, amit kaptunk. Mondjuk az okos, meg a buta szüzek példája sem ezt erősíti meg.
Görögben:

• vigyázzatok:  ἀγρυπνέω  (agrüpneó) - ébren van, virraszt, őrködik... (mindig)
• kérve: δέομαι  (deomai) 1) szüksége van vmire, 2) kér, könyörög
• méltókká téve arra - καταξιόω  (kataxioó) 1) teljesen érdemesnek, méltónak tart 2) passzív alak: méltónak találják, megtiszteltetésben részesül

A Szentszellem állítólag ezt egész jól képes kordában tartani...

Szívszakadás

Tegnap óta erőteljesen éreztem hogy ,,szükségem van..."!
Konkrét szívszakadásom lett ugyanis, - nem először és nem magam miatt. Egyszerre voltam dühös és szomorú, ahogy Timire néztem, aki szintén dühös és szomorú, csak nálam hatványozottabban. Dühös voltam Sátánra, mer' kihúzta a gyufát. Hogy merészeli bántani azt, aki fontos Jézusnak, meg nekem?
Timivel együtt sírok.
Valaki, akit szeretek, szükségben van és az ő hiányérzete az enyém is.
Nem sokat tudok tenni ezen kívül még csak annyit, hogy KÉREK.
Mondhatjuk könyörgök. És teljesen tudatában vagyok annak, hogy közben milliomegy más baj is van a világban, ennél sokkal súlyosabb, de most ez érintett mélyen.
Közben eszembe jutott Csenge, aki 18 éves, rákos és sok fiatal barátnője imádkozik érte, és megint szívszakadást kapok.
Aztán ott van Adri bénán és én már végképp semmit sem értek, csak kérek...

Hasonló helyzetben írtam

Mentés

 Nap nap után elesni és felállni.
Ezeken a napokon inkább van szükségem arra, hogy valaki segítsen, mint hogy újabb dolgokat adjon bénázási -listámhoz.

• én megmondtam...
• ezt se tudod jól csinálni,
• ezt is már el kéne fogadnod,
• ezen is változtatnod kéne,
• látod ezért nézel ki megint így...

1Tim 4,16 Ügyelj magadra és a tanításra. Maradj meg bennük. Mert ha ezt teszed, magadat is megmented, hallgatóidat is.

Egy szó

 Tegnap is - mint máskor annyiszor - azzal reménnyel mentem az istentiszteletre, hogy lesz legalább egy szó, ami a szívemig hatolva kicsit helyrebillent és segít, hogy normálisan gondolkozzam.
 Tegnapi szavam a lélek / psziché volt és így nézett ki:

1Pét 2:25 Mert olyanok voltatok, mint tévelygő juhok; de most megtértetek lelketek pásztorához és felvigyázójához.

lelketek: ψυχή  (pszükhé)
1) lélekzet, lehelet
2) lélek (értelem, érzelem és akarat összessége)
3) élet

Szóval akkor felügyelet alatt van ez az izé a testemben, amivel folyamatosan meggyűlt a bajom.
Akkor jó. Örülök. És nem is akárkié alatt. Lazíthatok.

ET haza

Látszólag otthonosan mozgok itt a Föld nevű bolygón, mostanában mégis úgy érzem magam, mint egy földönkívüli.
Néha egy-egy sikeres időszak után azt hittem többet nem jöhet elő a kilátástalanság, de el kell mondjam, megint ET-nek érzem magam és villámgyorsan haza akarok teleportálni Mennyországba, mert itt rossz. Sok a gond, amit Jézus egyszerűen csak kísértésnek nevez. Neheztelni emberekre csak azért, mert emberek, emberi tulajdonságokkal, bűnökkel? Ilyet Ő soha nem tesz. Belekeveredni itt olyan érzésekbe, amit nem kívántam, teljesen hétköznapi eset. Kikeveredni isteni csoda.
És el kell, hogy mondjam, rohadtul fáraszt az egész küzdelem. Néha hisztizni és trappolni szeretnék, ehhez még földhöz is vágnám magam és szabadna is.
Nem kapnék Tőle fekete pontot, de ez nem használ. Hidd el kipróbáltam.
Annyiszor megszabadított már az én Uram, de én most egy fabatkát sem adnék a magam életéért. Pedig a fabatka árfolyama most elég szar.

Jézus viszont adott - ha nem is fabatkát, hanem az életét. Ezért én nem tehetem meg, hogy hitetlenségemben kívül csücsüljek a Viskó ajtaja előtt és ne menjek be a szabadításért csak azért, mert én már nem hiszem, hogy újra megteszi.
Ilyenkor szokott az lenni, hogy olyan nyelven sírok, amit egyáltalán nem értek és hála érte Istennek, mert nem magamtól... Ő pontosan tudja, hogy mennyire nem látom az összefüggéseket, így azt sem tudom mit és hogy kérjek.
De Ő igen.

Róma 8, 22 Jól tudjuk, hogy mind a mai napig az egész teremtett világ úgy nyög és vajúdik, mint a szülő asszony. 23 De nem csak a teremtett világ, hanem mi magunk is ugyanígy sóhajtozunk. Pedig mi előleget kaptunk a Szent Szellemből! Mégis sóhajtozva várjuk a testünk megváltását, hogy ezzel teljesen Isten fiaivá váljunk. 24 A teljes üdvösségünk ugyanis magában foglalja ezt a reménységet, a testünk megváltását is. Ezt azonban még nem láthatjuk. Ha már látható lenne, akkor nem kellene remélni. 25 Mivel azonban olyan valamit remélünk, amit még nem látunk, várjunk rá türelmesen!

26 Hasonlóképpen a Szent Szellem is segítségünkre siet abban, amiben erőtlenek vagyunk. Hiszen sokszor még azt sem tudjuk, hogy miért és hogyan imádkozzunk. A Szent Szellem azonban maga könyörög értünk, szavakkal ki sem fejezhető sóhajtásokkal.27 Isten ugyanis jól tudja, mi van a szívünkben, és azt is, mi a Szent Szellem szándéka, mert ő Isten akarata szerint könyörög Isten népéért.

Érezd jól magad az atyai házban!
Séta Vele

Ki korán kel...

  Tutira nem normális, aki ilyen korán kel, de mit csináljak, ha kirúgott az ágyam.
Előre érzem, hogy ma, mikor estig dolgozom, zombiként fogok fel-, s alá járni, hacsak...
 Nézzük csak. Tegnap felkaptam a fejem, majd a tollam és aláhúztam a Róma 3, 25-öt. Meg szokott lepni engem Csia Lajos bácsi a fordításaival.
Szikrányit sem szokványos.

Róm 3,25-26 Azon át, hogy az ő vérében kell hinnünk, már eleve Őt rendelte az Isten engesztelő fedélnek, hogy igazságosságát megmutassa nekünk. Igazságosságát abban, hogy az isteni türelem elengedte az előzőleg (a Felkent előtt) elkövetett vétkeket, és kimutatta igazságosságát a jelen időre nézve is, hogy igazságos maradjon, amikor igazságosnak nyilvánítja azt, aki a Jézus hitéből való.

 De honnan a bánatból vette ezt az  „engesztelő fedél” kifejezést?
Így néz ki a görögben:  ἱλαστήριον  (hilasztérion) 1) engesztelés, engesztelő áldozat 2) engesztelés helye (a frigyláda fedele).

A hegyről lejőve

 A tegnapi napom hyper-gázra sikeredett. (Ettől persze a környezetemé is.) :)
Már tegnapelőtt elkezdődött, a bankkártya üggyel, hogy aszongya az automata az üzletben, hogy nem fogadja el. Jó, akkor bementem a bankba, ahol is elmondták, hogy kiküldték postán a másik kártyát, mer' ez lejárt, csak egy ATM automatában élesítsem be. Aztán rámsóztak egy másik szolgáltatást, amit egyébként nem akartam és előre érzem, hogy csak probléma lesz vele. Én barom!
 Jó, hazamentem, felkaptam az új kártyát, elzarándokoltam vele egy ATM automatához. (Mit számít kérem? Magyarországon szinte ingyen van a benzin...)
Szóval minden oké, bedugom a gépbe. Név szerint üdvözöl, Jó jel. Majd kiírja, hogy nem vagyok jogosult.
 Oké, nem adom fel, a macskának, meg a családnak mégis kéne valami ennivalót venni, nem?
Be az állateledel boltba spéci kajáért, mer' hogy az állat válogatós és herélt. Nem adhatok akármit neki. Próbálok fizetni a kártyával, mondván talán már éles. Nem volt az. Akkor kp. Kiveszem a kártyám a gépből, szegény pénztáros (vsz. csak szerintem) rámrivallt, hogy túl korán húztam ki a kártyát.
Elég mérges voltam és megkérdeztem tőle, hogy akkor mostan itt felkössem-e magam, vagy választunk valami szebb halált nekem? Furán nézett. Aztán kissé ingerülten elmagyaráztam neki, hogy éppen órák, sőt napok óta küszködök, hogy fizetni tudjak a kártyámmal,  de nem megy.
Mindeközben napok óta az járt az eszemben, amit Jézus mondott, hogy

Tanuljátok meg tőlem, hogy én szívből szelíd és alázatos vagyok és nyugalmat találtok a ti lelketekben. Máté 11,29

Akkor tanulható. Hát vannak még távlatok.
Lassan kezdem érteni, mit is jelent a hegyen időzni. (Utalva az előző bejegyzésre...) Ott nincs hétköznapi gond, megpróbáltatás. Nincs bankkártya, sem automata.
Itt lent meg van.

Meggyógyulva

 Mindig szerettem volna állandóan a hegyen időzni, de nem lehet. Ma mégis jó kis időt tölthettem ott Jézussal és ettől most egyszerre érzem magam nagyon kicsinek és nagyon-nagyon kitüntetettnek is.
A témával kapcsolatosan olvastam a mai Chamberst és odalapoztam, ahová citált, a Márk evangéliuma 9. részhez - mégpedig Csia bácsi fordításában. Aztán kb. úgy éreztem magam, mint kiskoromban a nagypapám által olvasott mesék közepette.
Egy csodavilágban találtam magam, ahol minden lehetséges volt. Akármerre léptem tovább, megint egy csodálatos virágot (Igét) találtam, amihez egész közel kellett hajolni. Meg kellett szagolnom és csodálnom és amíg így belefeledkeztem  a szépségébe és az illatába megszabadultam ettől-attól, meggyógyultam ebből-abból.
Mai csoda-virágaim:

Márk 9,22-23 De ha valamire képes vagy, segíts rajtunk, gerjedj szánalomra irántunk!" Jézus ezt felelte neki: „Ami azt illeti: »ha képes vagy« — hát minden lehetséges a hívőnek."

Ebben három csoda virág is volt:

• ha valamire képes vagy,
• gerjedj szánalomra,
• „Ami azt illeti: »ha képes vagy« — hát minden lehetséges a hívőnek." 

Aztán valamiért át kellett szaladnom egy másik helyre a Lukács 16 végéhez a gazdag és a szegény Lázár történetéhez: 
Itt az fogott meg, ahogyan ecsetelte a Pokol és a Mennyország közti szakadékot és azt, hogy az dönti el hová kerülsz, hogy hallgatsz-e itt a Föld nevű bolygón a lelki vezetődre és a prófétákra...