2014. október 1., szerda

Meggyógyulva

 Mindig szerettem volna állandóan a hegyen időzni, de nem lehet. Ma mégis jó kis időt tölthettem ott Jézussal és ettől most egyszerre érzem magam nagyon kicsinek és nagyon-nagyon kitüntetettnek is.
A témával kapcsolatosan olvastam a mai Chamberst és odalapoztam, ahová citált, a Márk evangéliuma 9. részhez - mégpedig Csia bácsi fordításában. Aztán kb. úgy éreztem magam, mint kiskoromban a nagypapám által olvasott mesék közepette.
Egy csodavilágban találtam magam, ahol minden lehetséges volt. Akármerre léptem tovább, megint egy csodálatos virágot (Igét) találtam, amihez egész közel kellett hajolni. Meg kellett szagolnom és csodálnom és amíg így belefeledkeztem  a szépségébe és az illatába megszabadultam ettől-attól, meggyógyultam ebből-abból.
Mai csoda-virágaim:
Márk 9,22-23 De ha valamire képes vagy, segíts rajtunk, gerjedj szánalomra irántunk!" Jézus ezt felelte neki: „Ami azt illeti: »ha képes vagy« — hát minden lehetséges a hívőnek."
Ebben három csoda virág is volt:

  • ha valamire képes vagy,
  • gerjedj szánalomra,
  • „Ami azt illeti: »ha képes vagy« — hát minden lehetséges a hívőnek." 

Aztán valamiért át kellett szaladnom egy másik helyre a Lukács 16 végéhez a gazdag és a szegény Lázár történetéhez: 
Itt az fogott meg, ahogyan ecsetelte a Pokol és a Mennyország közti szakadékot és azt, hogy az dönti el hová kerülsz, hogy hallgatsz-e itt a Föld nevű bolygón a lelki vezetődre és a prófétákra...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése