Gyakori kép, mikor a Biblia a lélek szomjúságáról, vagy éhségéről beszél.
Pl. ezeken a helyeken:
Zsolt 42:3 Szomjúhozik lelkem Istenhez, az élő Istenhez; mikor mehetek el és jelenhetek meg Isten előtt?
Zsolt 63:2 Isten! én Istenem vagy te, jó reggel kereslek téged; téged szomjúhoz lelkem, téged sóvárog testem a kiaszott, elepedt földön, amelynek nincs vize;
Zsolt 107:9 Hogy megelégíté a szomjúhozó lelket, és az éhező lelket betölté jóval!
Zsolt 143:6 Feléd terjesztgetem kezeimet; lelkem, mint szomjú föld, úgy [eped] utánad. Szela.
Ézs 44:3 Mert vizet öntök a szomjúhozóra, és folyóvizeket a szárazra; kiöntöm lelkemet a te magodra, és áldásomat a te csemetéidre.
Jer 31:12 És eljőnek és énekelnek a Sion ormán, és futnak az Úrnak javaihoz, búza, bor, olaj, juhok és barmok nyája felé, és az ő lelkük olyan lesz, mint a megöntözött kert, és nem bánkódnak többé.
Jer 31:25 Mert megitatom a szomjú lelket, és minden éhező lelket megelégítek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése