2014. július 3., csütörtök

Agónia

Néhány éve még nem gondoltam, hogy eddigi legádázabbnak tűnő küzdelmemet saját magammal fogom vívni.
Én a jó gyerek, a mindig engedelmes kislány most kamaszodom, vagy mi.
Mondtam is a lányomnak, hogy rengeteg lázadás van bennem, erre ő azt felelte, hogy ez elég szokatlan, hogy 16 éves korában ezt kell meghallania az anyjától...
:) Szela

...A múlt évben hadat üzentem a testemnek és elkezdtem életmódot változtatni, ami abban nyilvánult meg, hogy odafigyelek mit eszem és heti (akkor még) egy alkalommal aerobikra kezdtem járni. Mindezt esztétikailag és egészségügyileg is indokoltnak láttam.
Ne tudjátok meg, mennyi okot hozott fel a drága testem mindezek ellen.
Úgy tűnik talán mozgásnak már nagyjából lelkesen eleget tudok tenni, heti kétszer, (1step-aerobik, 1 spin-racing). Az evésről lemondani, hát az már neccesebb. Eleinte annyira frusztráltan éreztem magam, hogy nem ehetek meg mindent, ami elém kerül, hogy majd belehaltam. Ebben még mindig visszaeső bűnös vagyok, de mára az eredmény mínusz tíz kila.
Halleluya!!!

Szóval érdemes volt hadat üzenni neki.
Viszont másban is lázadó lettem, mégpedig a munkahelyi vezetés részéről való igazságtalanságokkal szemben.
Nem tudom jó szívvel nézni, és ami a legrosszabb, vsz a leghelytelenebb kezelési módját választom mindennek.

Ma reggel ezt olvastam a Bibliámban:
Róm 5,17 Ha ugyanis egynek elesése a halált azon az egyen keresztül uralomra juttathatta, mennyivel inkább kell uralkodniuk az egy Felkent Jézuson keresztül az élet hatalmával azoknak, akik bőségben kapták a kegyelmet és az igazságosság ajándékát.
Hát mi a csudát jelent ez az uralkodás, amikor még magamon sem tudok uralkodni? - sírtam el Istennek a bánatom...
(A cím az agónidzomai-igyekezet görög szóra utal...)
Ez is ilyesmi dilemmámban született.

Meg ez a vers is erről szól:

Túrmezei Erzsébet:  Mérlegen


Isteni mérlegére tette
egész életem:
szolgálatom, szeretetem,
bizonyságtételem...
és megremegtetett a félelem,
arcom fakóra vált...
mert az én Uram engem
'megmért, és könnyűnek talált'...

'megmért, és könnyűnek talált'.
Aztán - egy vércsepp hullt a serpenyőbe,
és az egyensúly helyreállt.
Ítéletet vártam, halált,
s kegyelmet kaptam, életet!
Megváltóm, azt az értem hullott,
csodatévő, drága vércseppet
hogyan köszönjem meg neked?!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése