2019. november 14., csütörtök

Az én mennyei Apukám és Jézus...

Ján 15:1-2 Én vagyok az igazi szőlőtő, és az én Atyám a szőlőműves.  Minden szőlővesszőt, amely énbennem gyümölcsöt nem terem, lemetsz; mindazt pedig, amely gyümölcsöt terem, megtisztítja, hogy több gyümölcsöt teremjen.

Nagyon inspiráló tanítást hallottam Mark Zeemantól.
Egyszerű és nagyszerű volt.
A szőlőnk idén valóban el volt hanyagolva, ezért több levele volt, mint gyümölcse.
Az is igaz, hogy mostanában a másik két gyümölcsfánk is roppantul rosszul termett. A körte csupa kukacos volt, a diót valami megtámadta, és évek óta nem terem ehető diókat. Egyet se.
MONDOM ÉVEK ÓTA!
Ez nekem most nagyon tanulságos.
Lehet itt lébecolni, időt múlatni, drága pénzen gyümölcsöt vásárolni, de jobb lenne hagyni, hogy a szőlőműves megmettssze az ágaimat, mert ez burjánzás a gyümölcstermés rovására van. Vagy, hogy megtisztítson a kártevőktől. Lehet ez gomba, atka, bogarak.
Jézus mondja: Maradjatok énbennem, és hagyjátok, hogy én bennetek legyek, akkor fogtok igazán gyümölcsöt teremni!
Amúgy szerintem Jézusban maradni kb ezt jelenti, hogy tudom nélküle semmi vagyok, és ragaszkodom hozzá, kapaszkodok belé, szorosan átölelem, egészen közel húzódok hozzá.
Már rég nem kértem, de ma igen, hogy mettsszen meg. Nna, ez fájni fog! Előre tudom, előre sírtam...
Fájdalom ide, vagy oda, nincs jobb annál, mint, hogy ennyire közel engedjem a szívemhez Istent. Mintha egy gyerek azt mondaná a szüleinek: Apu / Anyu, nevelj meg engem, mert neveletlen vagyok! Nem vagyok így jó. Szükségem van erre!
Mekkora bizalom kell ehhez?
Hatalmas, de van bizalmam, hogy jót akar nekem...

Ez is érdekes lehet. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése