Reggeli

Nálunk nem mindig ilyen virágos a reggel(i)

Ma reggel úgy indultam a napnak, hogy minden szar és talán soha nem is lesz jobb!
 Így!!! Nem is szépítem.
Valaki arra késztet, hogy kinyírjam, pedig századízig megfogadtam, hogy engem márpedig nem hoz ki a sodromból.
Mi az, ami miatt így érezhetem magam?
Beledöngöl a földbe a jelen, pedig nem kéne így lennie.
Jézus nem véletlen mondta, hogy hajtsam a fejem az ő igájába, mert az ő terhe könnyű. Hordozzam a keresztem, ami tk az énem kivégzőeszköze. Önként vigyem oda arra nyavalyás dombra és adjam a halálra, mert ilyeneket tesz hogy:

• idegesíti a környezete,
• áldás helyett átkokat szór, mer' kiborult,
• ugyanabból a forrásból, amiből a minap édesvíz csörgedezett, most keserűt kínál... 

Egy ismerőssel beszéltük a múltkor, hogy mennyire frusztráló tényező ráadásul, hogy tudjuk, hogy nem így kéne éreznünk.
Múltkor, mikor Zsozsót hallgattam, annyira nevettem, ahogy kiszínezve elmesélte egy napját. Úgy adta át - karikírozva - mintha mindig ilyen ideálisan zajlanának a hétköznapok, pedig sokszor ennek az ellenkezője megy a normál keresztény otthonokban is.
Miben különbözünk akkor más - nem hívő emberektől?

• Hogy talpra állunk. Nem magunktól,
• Megalázzuk magunkat, és Ő majd felemel bennünket. Pl elmondjuk, hogy végére értünk az erőnknek és kérjük a megoldását.
• Imádkozom egy másik nyelven,amit sajnos még nem értek, de egész biztos vagyok abban, hogy Isten igen és küldi a segítséget. Lehet, hogy csak engem tesz alkalmassá, de akkor már jó esélyekkel indulok, hogy a hegyeket elhordjam.

Nagyon nehéz
Duma... - 5 éves sztori

Mindig mondtam, hogy jó a humorérzéked. :) Van belőlük egy pár.