2016. március 4., péntek

A szék

 Tanítványság kurzuson voltam ma és a tanárunk egy széket tett le a terem közepére, mi meg vagy 40- en körülültük.
Mire is volt ez jó?
A gyakorlat az volt, hogy képzeljük el, hogy a széken Jézus ül és éppen velünk akar beszélni.
Engem nagyon megrázott, mert napok óta kerültem az igazi imádságot, és most nagyon szégyelltem magam. Valahogy úgy éreztem, hogy olyan sok dolog jött össze, hogy nincs kedvem kipakolni. Aztán meg még több lett és egyszerűen nem is hittem benne, hogy segíthet.
Most, mikor ezt a gyakorlatot végeztük, majdnem elsírtam magam, mert eszembe jutott ez az Igevers itten a képen.
Ezen belül is az lőtt szíven, hogy nem látjuk, (nem ül a széken) MÉGIS szeretjük, hiszünk benne és örülünk...
Legalábbis így lenne rendjén.


Régebbről egy...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése