Érdekes érzés, hogy míg alszom nyoma sincs - látszólag - a gondoknak, viszont ébredés után belém mar a tudat, hogy történtek dolgok, amikkel ma szembe kell néznem.
Innen szép győzni...
Az a rész jutott eszembe a Bibliából, amiben Dávid azt mondja az Örökkévalónak, hogy ha nem szól hozzá, az rosszabb, mintha meghalna. Meglepetésemre két Zsoltárban is szerepel, a 28-ban és a 143-ban.
Mindkettő gyönyörű és érthető az a kép, amit Dávid vetít ki, miszerint halálosan fontos Isten hangját hallania. MOST!
A Chambers - napi olvasnivaló elég jól összecsengett mindkettővel, legalábbis a vége:
Isten ajtaján zörgetni megalázó foglalkozás, a megfeszített latorral egy sorban kell zörgetned, de "a zörgetőnek megnyitják" (Mt 7,7).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése