2015. június 21., vasárnap

Kalandok

 Kalandos néhány nap van mögöttem, eszembe is jutott a Szabkeres Lakatos Péter mondása, hogy: Mikor csináltál valami olyat, amit eddig nem???
Na én most csináltam. Elmentem Lídia napokra Szemesre.
 Már az odautazásom se volt semmi, mer' én balga eltévedtem. Imádkoztam is ezerrel, hogy legalább az indulásra érjek oda.
A nagy kapkodásban jegyvásárláskor ottfelejtettem a pénztárban az okos kis telefonom, futás a vonatra, majd mikor fent ültem a vonaton, hiába kerestem. Hívtuk, de ki volt kapcsolva. Ez reggel nyolc után kicsivel történt.
Nagyon elszomorodtam. Ez arra szokott utalni, hogy nem szeretnék visszaadni.
Imádkoztunk/tak többen is, de én nem hittem igazán, hogy megkerül. Mondtam is Istennek, hogy mi a helyzet, de abban biztos vagyok, hogy jó tervei vannak. Azért, hogy ne csináljanak horror számlát, letiltattam.
Este nézem a levelezésem, látom ám, hogy e-mailt kaptam, amiben leírják, hogy vsz az én cuki kis mobilomat találták meg a Déliben a pénztárnál és szeretnék visszaadni. Telefonszám, amin elérhetem a kedves megtalálót.
Annyira megörültem, hogy elsírtam magam örömömben. :) A képen levő Ige jött elém és úgy éreztem ez megfogalmazza azt a hálát, amit érzek. :)
Na, dicsőség Istennek!!! A telefon már ismét nálam, tegnap este kedvemre használhattam.
A videóban kis összefoglaló a napokról:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése