Isten velem!

Az Úr, a te Istened maga megy veled;
nem marad el tőled, sem el nem hagy téged.
5 Mózes 31:6

Na nem elköszöni akarok, csak örülök, hogy velem van.
Nem értem hogy lehet, mer' én már rég ,,elhagytam volna engem" - ha én lennék Ő, de nem én vagyok.
Hála Istennek! :)
Ahogyan megígérte sok-sok éve Mózesnek, meg Józsuénak, úgy velem is itt van. Időnként jó lenne olyan magatehetetlennek lenni, mint a képen levő emberke, de nem vagyok.
Megnéztem az eredetiben mit is jelent, hogy nem marad tőlem el Isten:
עָזַב  (ʿázaḇ): elhagy, otthagy magára hagy, kiszolgáltat valaminek, megvon valamit tőlem...
Na ezt mind NEM TESZI. Biztató. :)
Sokat segített ma is, meg tegnap is Oswald Chambers és a Debreceni Szabker, hogy elhiggyem:

ISTEN NEM HAGY EL SOHA
"Mert Ő mondta; nem hagylak el, sem el nem távozom tőled" (Zsid 13,5).

Milyen irányba folynak a gondolataim? Arrafelé, amit Isten mond, vagy afelé, amitől félek? Megtanultam-e, hogy ne csak utána szajkózzam, amit Isten mond, hanem csak akkor mondjak valamit, ha már meghallottam kijelentését? "Ő mondta: Nem hagylak el, sem el nem távozom tőled, úgyhogy bízvást mondjuk: az Úr az én segítségem, nem félek, ember mit árthat nekem!"

"Semmiképpen el nem hagylak" - minden bűnöm, önzésem, nyakasságom és engedetlenségem ellenére sem! Megmondhatta-e már nekem Isten: "Nem hagylak el?" Ha meghallottam már Istennek ezt a biztatását, hadd figyeljek fel rá újra!

"Sem el nem távozom tőled." Semmiképpen sem! Sokszor nem a nyomorúságban jutok erre a gondolatra, hogy Isten cserben hagy, hanem a lélekölő munka közben. Nem kell nagy teljesítményeket véghezvinnünk, nincsenek látomások, nem történik semmi csodálatos, nap mint nap csak a szürke hétköznapi munka! Ilyenkor is meghallom-e Isten biztatását?

Azt gondoljuk, hogy Isten valami rendkívülit készül tenni velünk, hogy valami kimagasló feladatra készít elő és szerel fel; de amint növekedünk a kegyelemben, látjuk, hogy Isten itt és most ebben a percben dicsőíti meg magát. Ha Isten biztatása a hátvédünk, csodálatos erőt nyerünk és megtanulunk énekelni a hétköznap egyhangú ösvényein.