2014. január 23., csütörtök

Hogy adhatnám át?

Látok embereket mindenféle testi-lelki nyomorban. Látok másokat a vesztükbe rohanni, de hogy adhatnám át nekik a tapasztalataimat? Pontosan tudom, hogy hogyan éreznek, hiszen nem is olyan régen ugyanezen mentem keresztül.
Nem ítélem el őket, mert ugyanebben a cipőben jártam.
  • Nekem mindent ki kellett próbálnom, amit a többi fiatalnak, hiszen "ma már mindenki így él...".
  • Sok fájdalmas tapasztalaton kellett keresztülmennem. 
  • Nekem is mint másnak ugyanolyan hajlamom volt az önzésre, féltékenységre, haragra, sőt még ma is feltör, de rájövök ez nem jó. 
Minap hallgattam Szabkerék egyik tanítását és megemlítik benne, az akkoriban mélyen elítélt vámos és a vallásos ember imája közti különbséget. Naná, hogy voltam már farizeus is ítélkeztem is mások fölött, de rájöttem, hogy ez rossz. Voltam vámszedő is sok gonoszságot elkövetve, majd megbánva. Most itt vannak a gyerekeim, rokonaim és barátaim is, és én igenis át akarom adni nekik ezt a tapasztalatot (mármint amikre már rájöttem):
Lukács 18: 9 Voltak ott olyan elbizakodottak, akik saját magukat igazságosaknak tartották, a többieket pedig lenézték. Ezeknek mondta Jézus a következő példázatot: 10 „Két ember felment a Templomba imádkozni: egy farizeus, meg egy vámszedő. 11 A farizeus megállt, és így imádkozott magában: »Istenem, hálát adok neked, hogy én nem vagyok olyan rossz, mint mások. Nem vagyok sem tolvaj, sem csaló, sem házasságtörő. Nem vagyok olyan, mint például ott az a vámszedő. 12 Hetente kétszer böjtölök, és minden keresetemből megadom a tizedet.«
13 A vámszedő, aki távolabb állt, még a tekintetét se merte az égre emelni. Bűnbánatában a mellét verte, és így imádkozott: »Istenem, könyörülj meg rajtam, nyomorult bűnösön!« 14 Mondom nektek, hogy azt a vámszedőt Isten elfogadta, és kérésére megbocsátotta a bűneit. De a farizeust és annak az imádságát elutasította! Miért? Mert aki felemeli magát, azt megalázzák, aki pedig megalázza magát, azt felemelik!”
Naná, hogy mindenki jó lépéseket akar tenni! Mi akkor a jó ima?
Szerintem valami ilyesmi:
Köszönöm Istenem, hogy mindig adsz nekem tanácsot. Szükségem is van rá. Meg tudlak kérdezni bármikor és válaszolsz. Ha úgy érzem nem válaszolsz, az csak azért van, mert már elmondtad és ráébresztettél milliószor, hogy mi a helyes. Csak Te tudsz békességet és jó válaszokat adni. Segíts, hogy jól gondolkozzak Rólad, magamról és másokról! 

Ez is érdekelhet:
Isaura
Efézus 2 - egyszerű fordításban

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése