Aztán a minap is eszembe jutott az a dolog a tisztátalan szellemről, meg reggel beleolvastam Dávid és Saul történetébe és nem értem.
Sault egyszerűen valami gonosz szellem szállta meg és küzdött azért, hogy teljesen birtokba vegye őt és olyan indulatok uralkodtak benne, amik mindenáron Dávidra akartak támadni. (Itt olvashatod - 1 Sámuel 18-19.rész)Ezt egyszerűen annyira nehezen értem meg, hogy az Isten által felkent király Saul, a szintén Isten által felkent Dávidra támadjon...
Most valahogy összekötöttem magamban a két történetet,
- amit Jézus mond a Máté 12. részében a tisztátalan szellemről,
- és amit az Ószövetségben olvasok Saulról.
Máté 12,43 „Amikor egy gonosz szellem kimegy az emberből, olyan helyeken kóborol, ahol nincs víz. Nyugalmat keres, de nem talál. 44 Akkor ezt mondja: »Visszamegyek a házamba, ahonnan kijöttem.« Tehát visszamegy, és azt üresen, kisöpörve, sőt feldíszítve találja. 45 Akkor elmegy, és maga mellé vesz hét másik szellemet, akik még nála is gonoszabbak, mind beleköltöznek abba az emberbe, és ott laknak. Így végül annak az állapota még rosszabb lesz, mint először volt. Bizony, így fog járni ez a gonosz nemzedék is!”üresen: σχολάζω (szkholadzó)
1) ráér, szabad ideje / kapacitása van
2) nem foglalkozik, nincs igénybe véve, üres
Szóval az a TISZTÍTATLAN LÉLEK (nem véletlenül írtam el!!!) nyugalmat keres, de nem talál, ezért visszamegy az emberbe, mert üres tétlenségben találta a lelkét.
Ott talál nyugalmat.
Azért tisztítatlant írtam, mert a tisztátalan fordítása: ἀκάθαρτος (akathartosz)
- szennyes, tisztát(a)lan, feslett
származása: (fosztóképző) + καθαίρω (kathairó)- tisztogat, megtisztít; megmetsz, nyes származéka
Ezért fontos, hogy ne legyen üres tétlenségben a lelkünk.
Jézus a Máté 12-ben ezt a dolgot kicsivel azután mondta el, miután a farizeusokat intette, hogy csak azt tudják mondani, ami a szívükből / belsejükből jön.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése