Tegnap olvastam egy kis szösszenetet a Facebookon és rossz érzésem lett tőle, nem tudtam az egészet hol helyezném el mondjuk azon a skálán, ami pozitív istenfélelmet hoz az emberekben - ha hoz.
A sztori arról szólt, hogy 5 fiatalember viccelődött rajta, hogy kipróbálják van-e Isten. Vicces szerződést kötnek, hogy éven belül eltemetik őket és ez meg is történt szép sorban. Mindez a történet írója szerint azért történt így, mert Isten nem engedi, hogy csúfot űzzenek belőle...
Aztán reggel átnéztem a vasárnapi sulis anyagot, abban is Dániel könyve 4. és 5. részét.
Kérdem én kinek ne az istenfélelem jutna eszébe?
Aztán elkezdtem gondolkodni a azon, hogy Jézus beszél arról, hogy az Isten királysága hasonló egy jó nagy halászhálóhoz, ami mindenféle fajt kifog, és azokat külön kell választani. Ahogy folytatja:
Máté 13:47-50 Szintén hasonlatos a mennyeknek országa a tengerbe vetett hálóhoz, amely mindenféle fajtát összefogott; Melyet, minekutána megtelt, a partra vontak a halászok, és leülvén, a jókat edényekbe gyűjtötték, a hitványakat pedig kihányták. Így lesz a világ végén is: Eljőnek majd az angyalok, és kiválasztják a gonoszokat az igazak közül. És a tüzes kemencébe vetik őket; ott lészen sírás és fogcsikorgatás.
Majd megkérdezi a tanítványait: értettétek???? Mert erről is szólnia kell annak, aki jól magyarázza a Bibliát! - teszi hozzá a következő mondatban.
Na de mi is az a kiválasztás szó?
ἀφορίζω (aphoridzó)
1) elhatárol, elkülönít, megkülönböztet; kirekeszt
2) elkülönít, kijelöl, kiválaszt
És ezeken a helyeken szerepel: Máté 13:49 Máté 25:32 Luk 6:22 Apcs 13:2 Apcs 19:9 Róm 1:1 2Kor 6:17 Gal 1:15 Gal 2:12
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése