És mi van az égi madarakkal?

Tegnap valami ilyesmiről beszélgettünk a péntek esti összejövetelen. Nagyon szuper volt a Bárkában. Kis csoport, idősek, fiatalok együtt, és egyszerűen élvezem minden alkalommal az együtt gondolkodást, a beszélgetést. Körülültük a nagy asztalt és futtattuk az eszmét....
Ne kérdezze senki hogyan jutottunk a Kapernaum-beli királyi embertől a jelenkor megtértjeihez. A megtérés szintjeiről beszéltünk és arról, hogy milyen haszna/gyümölcse van az emberek életében.
Csak az általunk vezetett, elmúlt években megtért csoport tagjait szemlélve hányféle életutat láthatunk?
Valaki teljesen átadta az életét, valaki már sehol sincs, de miért....?
Szégyellem, de elragadott kicsit az indulat, mikor szinte teljesen arra helyeztük a hangsúlyt, hogy milyen a magvetés, a talajjal és a madarakkal pedig nem is foglalkoztunk...
Ezért hangsúlyos most ez az üzenet számomra:

Carl Eichhorn: "Isten műhelyében" c. könyvéből

Az Istennel való élet alaptörvénye

(I.)
Közeledjetek az Istenhez és közeledni fog hozzátok. 
(Jakab 4, 8)

Isten Igéje és Lelke arra int bennünket, hogy közeledjünk hozzá. "Fordulj már végre Isten felé!" - ezt az igazság Lelke mondja neked. Ha azonban ezt hallod: "Nincs szükséged megtérésre, jó szíved van, nem vagy rosszabb, mint mások" - ezt a hazugság lelke sugalmazza neked. A Lélek arra int, hogy ne halogasd a megtérést, a gonoszság lelke pedig azt suttogja: van még idõ, élvezd az életet, még késõbb is lesz alkalmad Istenhez fordulni. - Persze Istenhez ne csak szájjal, hanem szívvel is közeledj. Panaszkodsz, hogy csalódtál, mert Isten nem hallgatta meg imáidat. De kérdezd csak meg õszintén önmagadat, kit ért alapjában véve több csalódás. Nem sokkal inkább Isten a megcsalt és csalódott? (Malakiás 3, 8). Mag nélküli, üres héjat adunk neki. A lényeg, a szív valódi és õszinte átadása mindig elmarad. Az ember látszólag közelebb lép Istenhez, valójában azonban maga akar rendelkezni életével, idejével és javaival, s még arról mer panaszkodni, hogy csalódott Istenben.

Istenhez csak egy úton lehet közeledni: a bûntõl való teljes és õszinte elfordulás és az Úr Jézusnak való átadás útfán. Õ az az élõ híd, amely Istenhez vezet. Ha fájdalmasnak találod Istentõl való eltávolodásodat, akkor szabad az Úr Jézusra hagyatkoznod. Õ Istenhez visz téged, Jézusban pedig Isten közeledik hozzánk. Hogyan vesszük ezt észre? Úgy, hogy Isten naggyá és dicsõségessé lesz elõttünk. Mindaddig, míg távol vagyunk valamitõl, csak homályosan látjuk azt; így vagyunk Istennel is. Mindaddig, míg távol vagyunk tõle, nincs világos szemléletünk lényével kapcsolatban. Csak akkor pillantjuk meg dicsõségét, amikor közeledik hozzánk. Ha pedig ismét túlságosan elveszünk a földi és hiábavaló dolgokban, az éppen olyan, mintha Isten képe halványulna el. A bûn mindig zavarossá teszi és homályba borítja Isten arcát elõtted. - Továbbá abban mutatkozik meg az õ közelsége, hogy belekerülünk áldásának az áramlásába. Isten soha nem jön üres kézzel, amikor hozzánk közeledik. Ez rendíthetetlen törvény: közeledsz Istenhez és õ is közeledik hozzád. Vannak, akik panaszkodnak, hogy nem éreznek semmit ebbõl a közellétbõl. Csak õszinte komolysággal közeledj. Õ már akkor közel van hozzád, amikor te még semmit sem érzel ebbõl. - Minden egyes ember vagy közeledik Istenhez, vagy menekül elõle. Te melyik úton vagy?