Ez van, Drágáim!

Ez a kép van a monitoromon emlékeztetni és vidámságot hozni - ahányszor csak meglátom. Az írás pedig, ami erről beugrik, az a lenti igerészlet: 2Pt 1,3-13 Az õ isteni hatalma mindennel megajándékozott bennünket, ami az élethez és Isten szolgálatához szükséges. Úgy kapjuk meg ezeket, hogy egyre jobban és jobban megismerjük (epignószisz - megismerés, felismerés, megértés, ismeret) õt, aki a saját dicsõségével és csodálatos tetteivel hívott el bennünket.  

Ezek által igen nagy és értékes áldásokkal ajándékozott meg bennünket, ahogyan megígérte. Ezeket az áldásokat pedig azért adta, hogy saját isteni természetének részesei lehessünk, és a világban levõ romlottságtól elmenekülhessünk. A romlottság gyökere az olyan kívánság, amely gonosz dolgokra irányul.

Mivel ilyen nagy áldásokat kaptatok, teljes erõvel törekedjetek arra, hogy a hitetek mellett fejlõdjön ki bennetek a jóság, tudás,

mértéktartás, türelem,

istenfélõ magatartás, a testvéreitek iránti kedvesség, és az isteni szeretet is.

Ha mindezek a tulajdonságok megvannak, és egyre erõsödnek bennetek, akkor segíteni fognak abban, hogy eredményesek és hatékonyak legyetek. Ugyanakkor elvezetnek benneteket Urunk, Jézus Krisztus teljes megismerésére is.

Akibõl viszont hiányoznak ezek a tulajdonságok, az olyan, mintha vak lenne, vagy rövidlátó, mert elfelejtette, hogy régi bûneit Isten megbocsátotta.

Ezért, testvéreim, még inkább törekedjetek arra, hogy megerõsítsétek: Isten elhívott és kiválasztott benneteket. Mert ha ezt teszitek, nem fogtok megbotlani, vagy elesni soha,

és nagyszerû fogadtatásban lesz részetek Urunk és Megmentõnk, Jézus Krisztus örökké tartó Királyságában.

Ti ugyan jól tudjatok ezeket a dolgokat, és kitartóan ragaszkodtok az igazsághoz, amelyet elfogadtatok, mégis, segíteni akarok nektek, hogy soha ne felejtsétek el ezeket.

Igen, helyesnek tartom, hogy amíg ebben a földi testben élek, emlékeztesselek benneteket. 

Békesség

Tegnap, mikor szembesültem vele, hogy a gyerekeink között forrongás van, nagyon felkavart. Éreztem, hogy belül a békességem felborult. Elszomorodtam, nyugtalankodtam, nem tudtam napirendre térni. Ma is nyugtalanul keltem, mert tudtam, hogy itten kérem isteni megoldásra van szükség.

És nem először történt meg, mikor egy gondolat - persze szellemi töltetű - kihúzta a méregfogát a történetnek.

Rájöttem, hogy gyermekeinket is ugyanúgy befolyásolhatják testi érzelmeik, mint minket időnként. Az a lényeg, hogy mi ne testi módon reagáljuk le ezeket.

Úgy gondolom meg kell tanítanunk őket arra, hogy ne dőljenek be az érzelmi reakcióiknak, mert különben mi szülők is ki leszünk téve ennek.

Ajánlott olvasmány: Róma 13, Galata 5:19-26

Mai Ige

A tegnapról

Balogh Döméről

Kis győzelem?

A tegnapról

Olyan jó volt tegnap átélni azt a szeretetet, amivel Isten átölelt. Nem tudok elég hálás lenni érte.
 Tegnap Lídia imacsoportról hazafelé tartottam, mikor a zebránál megállítottak a polgárőrök, hogy a lurkóinkat védve az autósoktól átengedjék.
Érdekes volt az a nő. Egy kicsit bizonytalan volt, de mégis elém lépett és megállított. Felemelte a kezét, így jelezte, hogy én itten tovább már nem mehetek, mert a gyereknek át kell jutnia a zebrán épségben.
Hogy ebben mi volt a csodálatos?
Talán a kép, ami eszembe jutott arról, hogy ha idegen emberek életük kockáztatásával hideg reggeleken képesek a gyermekeink védelmében ilyen áldozatokra, talán nekünk is ilyen hatékonyan kellene  ellátni az ő szellemi védelmüket.
Nem tagadom ebben a pillanatban elsírtam magam, részint mert marhára szentimentális vagyok, részint mert úgy éreztem ez a kép Istentől jött, hogy mutasson nekem valamit.
Az is eszembe jutott, hogy a sátán bizony gyermekeinket is támadja, hiszen minket bevenni rajtuk keresztül is hatékonyan tud. Egy hívő szülő, mikor a gyermeke beteg sok kísértéssel szembesül. Ha beteg lesz a gyereked két dolgot tehetsz:

• Megharagudhatsz Istenre, mer' mér' engedte meg? - és ezzel a felkiáltással meg is keményítheed a szíved,
• vagy odaadod Neki, kezébe teszed bizalommal. Közben a rajtad múló szellemi részt te végzed el, lásd ima.

És én akkor a másodikat választottam. Egészen közel húzódtam Istenhez, mint az apukámhoz annak idején: Vegyél feeel! - felkiáltással.
És felvett.
Nincs semmi nagyobb baj a kislányommal, csak a térde fáj nagyon, azért kellett orvoshoz vinnem, hétfőn meg majd a beutalóval az ortopédiára. Lídián már imádkoztunk is érte hogy jó orvost kapjunk, ne hánya-vetihez kerüljünk. Ne legyen túlkapó, aki mindent meg akar operálni, de túl laza sem, aki semmivel nem törődik.
És lásd meg Isten szeretetét: Bementünk a háziorvoshoz, de mivel nem jól emlékeztem, más rendelt. Jé', ez az iskolaorvos, nagyon alapos, sürgősségivel utalta be az ortopédiára, de egyből hívjam fel ezzel a jelszóval: sürgős, mert különben november nyolcvanadikára kapunk időpontot...
Így is lett. Mondja is a nő a vonal túloldalán: Anyuka! Hétfő. Délelőtt, vagy délután? De hadd súgjak, délelőtt alaposabb ellátást kaphat a gyermek. A délelőttit választottam.
Természetfeletti gondoskodás ez kérem.
És itt emlékezem egy sort:

• Néhány éve - megtérésem után pár évvel - nagyon  meggyötört az ellenség. Mindenfélét el akart hitetni velem. Azt, hogy a testvéreim nem jó emberek. Azt hogy Isten nem hallgatja meg az imáimat. Azt, hogy a gyerekeim nem kapnak védelmet. Akkor a nagyobbik lányomnak fájdult meg hasonlóképpen a lába, ráadásul gyülitáborban!!! Na de bepipultam rá, elzavartam a Sátánt, kinyilvánítottam a hovatartozásomat. Éjszaka felemelt kézzel imádkoztam a gyerekemért és elvettem a szabadságom! És a gyerekemnek meggyógyult a lába! Kő kövön nem maradt a Sátán erődítményéből. Hitben megerősödtem - hála Istennek!
• Mikor a kisebbik lányomat orrmandula műtét után visszahozták a szobába, és megállt a szíve, majd a nővér futott vele ölben vissza a műtőbe, és nekem semmi egyéb gondolatom nem volt, mint hogy zsibbadtan álltam és elmondtam Istennek: Tiéd minden teremtmény a földön! Visszahozták teljes épségben - Hála Istennek.
• Szintén a kicsi nem volt hat éves, mikor 220-as pulzussal vittem orvoshoz. (A normális 70-80). Napokig ilyen gyorsan vert a szíve, és teljesen megmagyarázhatatlanul, mert semmi szervi elváltozása nem volt. Kórházba került az intenzív osztályra kivizsgálásra, de semmit sem találtak. Azóta, ha nagy ritkán előjön a tünet, saját maga diagnosztizálja, és néhány gyakorlattal helyrebillenti. (A gyakorlatokat köszönöm Sárinak! :) ) A kezelést köszönöm Istennek! És hogy itt mi volt az én részem: A gyerek ágya mellett olvastam a Bibliában, hogy jogosult vagyok arra, amit Jézus miatt örököltem. Ezt magaménak fogadtam el:

Galata 4, 4-6 Mikor pedig eljött az időnek teljessége, kibocsátotta Isten az Ő Fiát, aki asszonytól lett, aki törvény alatt lett, Hogy a törvény alatt levőket megváltsa, hogy elnyerhessük a fiúságot. Minthogy pedig fiak vagytok, Isten kibocsátotta az Ő Fiának Szellemét a ti szíveitekbe, aki ezt kiáltja: Abba, Atya!

Tudnám még sorolni, de egyenlőre idő hiányában ennyi. Így vagyok én örökös, és így veszem birtokba az örökségem.

Lásd még ebben a témában
En gard!

Hitről - avagy a hitem ,,kiccsaládjáról"

 Ma megint csak azon gondolkodtam, hogy mennyire erős érzések vannak bennem a hittel és azok képviselőivel kapcsolatban.

Nem nagyon tudok egy hullámhosszra kerülni a kétkedőkkel.

Nem igazán értem a takarék lángon égőket. Ezek hogyan imádják az Atyát szellemben és valóságban?

A mai Mai Ige is erről beszélt, a kételkedők és a "hívő" hívők közti különbségről.

Az én kérdésem pedig ez: Ha nem vagyok "hívő" hívő, hogyan tartom az életnek beszédét az emberek elé? (Filippi 2,16) Ha a megoldásaim nem hívő megoldások, hogyan világítok majd?

Mindig van egy emberi-, és egy isteni megoldás.

Mondd, te kit választanál?

Balogh Döme az emberi megoldásokra hajt, de János 7,38 igénybe veszi az isteni faktort.

És erre a gyerekeinket is meg kell tanítani! De ha én nem gyakorlom, ő hogy tanulja meg? Ha én nem győzöm le a nehézségeket, csak testi módon járom körül a problémáimat, ő hogyan lesz győztes? Ha én nem törődök ilyen hatalmas lehetőséggel, ő miért venné figyelembe?

Zsid 2:3  Mimódon menekedünk meg mi, hogyha nem törődünk ily nagy idvességgel?

 

Itt olvashatsz kicsit Balogh Döméről

Szorongatott helyzetben

Van, hogy megírok egy-egy bejegyzést és aztán leveszem a blogról, mert látom, hogy ez valószínűleg senkit sem fog építeni. Talán mert nincs mögötte meg az a csodálatos 

• elengedés,
• megbocsátás,
• önzetlenség,
• fel nem hánytorgatás,
• szeretet

amiket mind mind - és mindannyian - természetfölötti módon megtapasztalhatunk.
És még érzem, hogy tüske van a szívemben valaki iránt, aki tárgya lett az én szomorkodásomnak. Olyankor az írásom fricska akar lenni valaki számára...
De ez így nem jó!
Az, hogy mostanában sok ilyen emberi csalódásban volt a részem, valószínűleg nem ismeretlen érzés régi motorosok előtt.
Mikor leveszem ezeket az írásokat, azzal ki szeretném fejezni, hogy 

• elengedtem,
• megbocsátottam,
• nem leszek önző a kapcsolatban,
• nem hánytorgatom fel többé,
• szeretettel leszek iránta

Mindezt azért teszem, mert értem is megtette Valaki.
Meg azért is, mert érzem, hogy a 

2Kor 5,14-18 Mert bennünket Krisztus szeretete irányít és sürget...

Ezért mostantól fogva nem úgy gondolkodunk az emberekrõl, ahogyan a hitetlenek. Igaz, régen mi is úgy gondolkoztunk Krisztusról, mint a hitetlenek, de most már ez teljesen megváltozott.

Így hát, ha valaki Krisztusban van, az az ember már az Új Teremtéshez tartozik! Ami benne régi volt, az elmúlt, és minden tekintetben újjá (új teremtéssé) lett!  

Mindez Istentõl származik, aki Krisztus által kibékített és újra egyesített saját magával bennünket. Sõt, ránk bízta, hogy mi is segítsünk más embereknek abban, hogy kibéküljenek vele.

Amit nem szeretnél hallani...

2 Timóteus 3.

Scerlock Holmes

Azon töprengtem, hogy megint MIÉRT kerültem ebbe a trutyiba, amiben most vagyok. Egyszerűen mindig ugyanoda megy vissza a gondolatom: a botránkozáshoz.
De ma megelégeltem, és levágom, mert:

• nekem akkor is tovább kell mennem, ha megbántott valaki, 
• nekem akkor is meg kell bocsátanom, ha nem kért bocsánatot, 
• nekem akkor is tisztelnem kell, ha ő tiszteletlen volt velem, 
• és akkor is szeretnem kell, ha ő - az én olvasatomban - szeretetlen volt.

Jó kis feladat, nem?
Mondtam is Jézusnak, hogy már megin' feladta a leckét, de megcsinálom. Annyit kértem csak, hogy mutassa meg a ,,miért"-emre a választ.

2Kor 10:4-5  Mert a mi vitézkedésünk fegyverei nem testiek, hanem erősek az Istennek, erősségek lerontására;  Lerontván okoskodásokat és minden magaslatot, amely Isten ismerete ellen emeltetett, és foglyul ejtvén minden gondolatot, hogy engedelmeskedjék a Krisztusnak;

Ez is érdekelhet:  
Az ellenség levele
Minőségi idő
Katyvasz...
En gard

Itt nyugszik Balog Döme

Még gyerekkoromban sokszor mondogattuk nevetve ezt a kis versikét egymásnak:

Itt nyugszik Balog Döme, kire ráesett a malom köve.  Mire leszedték róla, holtan mászott ki alóla.

Ez a vicces kis szösszenet  Lakatos Péter igehirdetése közben jutott eszembe, aki arról beszélt, hogy milyen is összefutni az ,,óemberrel".
Az óember az a valaki, aki egykor én voltam, és időnként úgy akarja megoldani a problémáit, mint régen, - nevezzük most el Balogh Dömének.
Na de miket csinált Balogh Döme régen?

Galata 5: 19-21 Nyilvánvaló, hogy bűnös természetünkből ilyen dolgok származnak: paráznaság, erkölcstelenség, szexuális bűnök,  bálványimádás, varázslás, ellenségeskedés, civakodás, féltékenység, harag, önzés, széthúzás, megosztottság, irigykedés, részegeskedés, vad mulatozás és ezekhez hasonlók.

Cuki kis barátom (Balog Döme) tegnap este megin' kitett magáért, nem tagadom nehéz volt vele egy fedél alatt kibírni, mert nagyon békétlen típus. Szegény gyerekeim kész voltak tőle. Cseppet sem örülök, ha benéz hozzánk.
Ellenben van valaki, akit nagyon bírok. A nevét nem tudom, mert egy fehér kövecskére van felírva, talán úgy hívják János 7,38.
Nem mondanám vendégnek, hanem Új-embernek. Ilyeneket tesz:

Galata 5:22  De a Szellemnek gyümölcse: szeretet, öröm, békesség, béketűrés, szívesség, jóság, hűség, szelídség, mértékletesség.

Szeretem a társaságát...
Arra vágyom, hogy legyen mindig a családommal, Balog Dömét pedig felejtsük el, soha többet ne jöjjön ide! Kb mint Gollamnál: Menj... El... És ne gyere többet vissza!
Földet reá!!!!

Jelenések 2:17: "...A győzedelmesnek enni adok az elrejtett mannából, és adok annak fehér kövecskét, és a kövecskén új írott nevet, amelyet senki nem tud, csak az, aki kapja."

...és most már ti is.

Ez is érdekelhet: Sensuality...

Tanítások

Nagggyon, de naggggyon szeretem a jó prédikációkat.
Egyszerűen erre jutottam az évek során, mikor Isten annyiszor, meg annyiszor szólt már hozzám ezen az úton.
Volt valami, ami erősen felkavart, megrázott, vagy amire választ kerestem, és valaki pontosan megadta ezeket a válaszokat nekem, csak azért, mert ugyanaz a Szellem van benne, mint Aki bennem akar választ adni nekem.
Csoda.
Nem kicsi.
Repes a szívem tőle. Köszönöm azoknak, akik adják magukat erre. Biztos nem mindig van kedvük hozzá, de mégis.
Szívem szerint most felsorolnám itt azokat a neveket, akik időről-időre elláttak engem a hozzám illő eledellel, de nem teszem. Nem tagadom, hogy vannak különlegesen kiemelkedő kedvenceim. Hiszen maga Pál is sokat ír arról, hogy vannak emberek, akik egyszerűen jó hatással vannak a szellemére.
És azt sem tagadom, hogy alig várom meghallani az igehirdetésüket.

Filemon 1:7  Mert sok örömünk és vigasztalásunk van a te szeretetedben, hogy a szenteknek szíveik megvidámodtak te általad, atyámfia.

megvidámodtak (anapauó)
1) megállít, pihentet, nyugalmat ad
2) passzív alak: megszűnik, megnyugszik, pihen

És hogy hányszor és milyen szövegkörnyezetben szerepel ez? Íme:

Máté 11:28   Jöjjetek én hozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és megterheltettetek, és én megnyugosztlak titeket. 

Máté 26:45   Ekkor méne az ő tanítványaihoz, és monda nékik: Aludjatok immár és nyugodjatok. Ímé, elközelgett az óra, és az embernek Fia a bűnösök kezébe adatik. 

 Márk 6:31   Ő pedig monda nékik: Jertek el csupán ti magatok valamely puszta helyre és pihenjetek meg egy kevéssé. Mert sokan valának a járó-kelők, és még evésre sem volt alkalmas idejök. 

Márk 14:41   Harmadszor is jöve, és monda nékik: Aludjatok immár és nyugodjatok. Elég; eljött az óra; ímé az embernek Fia a bűnösök kezébe adatik. 

Luk 12:19   És [ezt] mondom az én lelkemnek: Én lelkem, sok javaid vannak sok esztendőre eltéve; tedd magadat kényelembe, egyél, igyál, gyönyörködjél! 

1Kor 16:18   Mert megnyugtatták az én lelkemet és a tiéteket is. Megbecsüljétek azért az ilyeneket. 

2Kor 7:13   Annakokáért megvigasztalódtunk a ti vigasztalástokon; de sokkal inkább örültünk a Titus örömén, hogy az ő lelkét ti mindnyájan megnyugtattátok: 

Filem 1:20   Bizonyára, atyámfia, jótéteményt várnék tőled az Úrban: vidámítsd meg az én szívemet az Úrban! 

1Pét 4:14   Boldogok [vagytok], ha Krisztus nevéért gyaláznak titeket; mert megnyugszik rajtatok a dicsőségnek és az Istennek Lelke, [amit] amazok káromolnak ugyan, de ti dicsőítitek azt. 

Jel 6:11   Akkor adatának azoknak egyenként fehér ruhák; és mondaték nékik, hogy még egy kevés ideig nyugodjanak, amíg beteljesedik mind az [ő] szolgatársaik [nak], mind az ő atyjukfiai [nak száma,] akiknek meg kell öletniök, amint ők is [megölettek]. 

Jel 14:13   És hallék az égből szózatot, amely ezt mondja vala nékem: Írd meg: Boldogok a halottak, akik az Úrban halnak meg mostantól fogva. Bizony, azt mondja a Lélek, mert megnyugszanak az ő fáradságuktól, és az ő cselekedeteik követik őket.

Mit szólsz egy kis árnyékhoz?

 Ha tűző napon teszem fel a kérdést, hálásan nézel rám, de én most szellemi értelemben gondoltam az beárnyékolásra.
Dutch Sheets Közbenjáró Imádság című könyvét olvasva jutottam erre a gondolatra. 
Megragadta a figyelmem az a kijelentése, miszerint az árnyék (na nem mindegy, hogy kié), meg tud gyógyítani, teherbe tud ejteni és Isten jelenlétébe vihet. 
Ez a kifejezés 5 alkalommal van jelen az Újszövetségben: 

(Máté 17:5)   Mikor ő még beszél vala, ímé, fényes felhő borítá (episzkiadzó) be őket; és ímé szózat lőn a felhőből, mondván: Ez az én szerelmes Fiam, akiben én gyönyörködöm: őt hallgassátok. 

(Márk 9:7)   És felhő támada, mely őket befogta (episzkiadzó), és a felhőből szózat jöve, mondván: Ez az én szerelmes Fiam; őt hallgassátok. 

(Luk 1:35)   És felelvén az angyal, monda néki: A Szent Lélek száll te reád, és a Magasságosnak ereje árnyékoz (episzkiadzó) meg téged; azért ami születik is szentnek hivatik, Isten Fiának. 

(Luk 9:34)   És mikor ő ezeket mondá, felhő támada és azokat beárnyékozta (episzkiadzó); ők pedig megfélemlének, mikor azok bementek a felhőbe.

 (Apcs 5:15)   Úgyannyira, hogy az utcákra hozák ki a betegeket, és letevék ágyakon és nyoszolyákon, hogy az arra menő Péternek csak árnyéka is érje (episzkiadzó) valamelyiket közülök,

 Árnyékoz: ἐπισκιάζω  (episzkiadzó)
1) árnyékot vet, beárnyékol
2) átvitt értelemben: természetfölötti befolyással vesz körül

ereje:  δύναμις  (dünamisz)
1) erő
2) erőmegnyilvánulás, csoda(tevő erő)
3) képesség, lehetőség, hatalom
4) jelentés, értelem


Szerintem mindnyájan akarunk ilyen árnyékot.

Vess jó helyre, jó magot!

Néhány napja az az Ige forog a szívemben, hogy:

Gal 6,7-8 Ne tévelyegjetek! Isten nem hagy csúfot űzni magából, mert amit vet az ember, azt fogja aratni is. Aki a hús világába vet, saját húsából fog romlást aratni, aki ellenben a Szellembe vet, a Szellemből fog örök életet aratni.

Jézus igája - Carl Eichhorn "Isten muhelyében" c. könyvéből

Vegyétek fel magatokra az én igámat!
(Máté 11, 29)

Mi Jézus igája? Az az eszköz, amit arra használ, hogy tanítványait az akaratosságtól és könnyelműségtől megőrizze és a szolgálatra alkalmassá tegye. Az iga megkönnyíti a munkát, összekapcsolja az egy igában dolgozókat. A mi iga-társunk maga az Úr. Az iga Krisztussal való szoros kapcsolatunknak a képe. Arra kényszerít, hogy lépést tartsunk vele. Meghiúsítja saját akaratunkat és saját terveinket. Mindent vele és általa végzünk.

A Megváltó először felüdít, aztán igát is helyez ránk. Aki belsőleg mélyen felüdült, az késznek mutatkozik arra, hogy hordozza Jézus igáját. Az iga alatt járónak nincs többé mozgási szabadsága. A Megváltó igája kifejezésre juttatja tőle való teljes függésünket. Saját akaratunk helyébe az Ő akarata, vezetése és irányítása lép. Az ember nem szívesen adja oda szabadságát. Féltékenyen őrködik felette. A Megváltónak több követője lenne, ha ez nem jelentene „korlátozást". Fiatalok - akik különösen szeretik a szabadságot - azt gondolják: „Kényszerzubbonyba bújtatnak és kolostorfalak mögé kerülök, ha követem Jézust." Jézus valóban foglyul ejti embereit és a maga akaratához kapcsolja őket. De vajon az ún. szabadságát védő ember hova jut? Nem válik-e önfejűsége olyan hatalommá, amit kénytelen követni, tehát ismét csak igát hordoz? Van, akit önfejűsége az ideggyógyintézetbe juttat. Dolgai nem úgy alakultak, ahogyan akarta, ismételten fejjel megy a falnak és megzavarodik. Vagy gondolj a testi gyönyörök borzalmas igájára, az iszákosságra és egyéb sötét szenvedélyekre. Aki Jézus igáját nem vállalja, más, nehezebb iga alatt nyöghet.

„Vegyétek fel magatokra az én igámat!" Nem Jézus teszi azt ránk, még kevésbé kényszerít rá. Önkénteseket keres, akiket bensőséges készség indít az iga felvételére. Aki megízlelte a Megváltó szeretetét, örömmel veszi fel azt. Teljesen, örökre és egyedül az övé akar lenni. Neki akar élni, hozzá kapcsolja életét, neki szolgáltatja ki magát és feltétlen tulajdonául kötelezi el életét. Pál apostol büszkén mondja magát Jézus foglyának. Boldog rabság ez, amit a szeretet vesz magára. Ez az iga nem nyom, szelíd és könnyű teher. Az ember valóban szabadnak érzi magát alatta. Jézus követése nem könnyű sétálgatás ugyan, azonban nem is terhes, hanem boldog út. Igája megőriz az eleséstől, mert igatársunk, Krisztus, Ő soha nem bukik el. Igája alatt biztosan célhoz érünk.

---

Carl Eichhorn "Isten muhelyében" c. könyvéből

"En garde!" - Védd magad!

Ez még nem tudja kibe kötött bele! - gondoltam magamban az Ördögre asszociálva.

Persze napok óta próbálkozik velem megint, hogy letörjön, elkedvetlenítsen és kivegye a szívemből az örömet, de hálával tölt el egy gondolat: Az Egekben Lakozó neveti...

Hmm, hát ha neveti, akkor biztos megvan rá az oka.

Ő az én mennyben lakó apukám.

Eszembe jutott, hogyan állt bosszút azokon, akik az ő népét bántották és visszatartották annak idején Egyiptomban. - Nem lennék azoknak a helyében és szerintem senki sem lenne szívesen. Ott voltak a csapások sorban, amiket el kellett szenvedniük. A víz vérré válása, a békák, tetvek, legyek, dögvész, jégeső, sáskák, fekélyek, sötétség és legvégül az elsőszülöttek halála.

És hogy hányféleképpen lehet ma is megkérdőjelezni mindezeket a csodákat, az megszámlálhatatlan.

• Az akkor volt
• Nem is volt
• Már nem tesz ilyet Isten
• Értem nem tesz ilyet
• Jó, de az Mózes volt, én meg csak...
• Nincs rá hitem
• ... 

Én nem kérdőjelezem meg, hanem elhiszem.

Kol 2,15 ... amennyiben a fejedelemségeket és fennhatóságokat lefegyverezte, őket nyilvánosan kipellengérezte, és ezzel diadalmenetben meghurcolta.

Minőségi idő

 Van nekem egy kis listám, amin összeírtam azokat a dolgokat, amikért fontosnak tartok imádkozni.

Klasszul fejezetekre bontottam, mint 

• Célok,
• Kapcsolatok,
• Hála,
• Betegek,
• Nehézségek.

A célok és kapcsolatok címhez odaírva - mintegy alcím ként - egy-egy Ige, mert ezek nyomvonalán érdemes ezt a témakört tekinteni / imádkozni érte.
(Pl. a célok fejezet alcíme: Máté 6:33 "...keressétek először Istennek országát, és az ő igazságát; és ezek mind megadatnak néktek". És a kapcsolatoké pedig: Márk 12:33  "És szeretni őt teljes szívből, teljes elméből, teljes lélekből és teljes erőből, és szeretni embernek felebarátját, mint önmagát, többet ér minden égőáldozatnál és véres áldozatnál".) A másik három viszont állandóan bővül, szűkül, változik, átcsoportosul.

A takaros kis lista ezáltal elég ramatyul fest, mert keresztül-kasul beleírok. Fel szoktam pl. vezetni rá, ha egy ígéretet kapok valakivel kapcsolatban, vagy egy jó meglátást, netalán újabb kérést, vagy aktuális nehézségeket.

Néhányan megkérdezték tőlem, hogy erre, meg a bloggerkedésre honnan van időm?

Vajon  tényleg: HONNAN VAN NEKEM ERRE IDŐM?

Meg is vizsgáltam, hogy ez egy ablakon kidobott idő-e, amit a családomtól veszek el és arra jutottam, hogy annyi dolog után futkosunk nap-nap után, ami hót felesleges. Képes vagyok filmet nézni, játszani, sportolni (na azt nem eleget...), lakást glancolni.  Rójuk a köröket a testünk körül és nem jutunk el sehová. Mindig fáradtak vagyunk és nem érjük el a céljainkat, de ha mégis elértük, nem érezzük az elégedettséget.

Nekem ez az idő, amit reggelenként Istennel töltök - minőségi idő.

Tanácsokat kapok tőle az életemre vonatkozóan és örömöt. Felül emel engem az élet nehézségein és átsegít. Rámutat azokra a területekre, ahol változásra van szükségem és megtanít örülni. Hozzám szól, velem van, átölel. Felkap és megpörget, ami lássuk be az én súlyommal nem kis teljesítmény.

És nekem szükségem van Rá.

Jn 4,23-24 De jön egy óra, és az most van, amikor az igazi imádók az Atyát szellemben és igazságban fogják imádni, mert az Atya is ilyen imádókat keres magának.  Az Isten Szellem, és az imádóknak szellemben és igazságban kell őt imádniuk.”

Itt az igazság szó így fordítható:   ἀλήθεια  (alétheia)

1) igazság

2) igazmondás, őszinteség

3) valóság, a való