Vannnak olyan napok, mikor minden olyan nehezen megy.
- Sok rossz hírt kapsz,
- Sok bocsánatot kell kérded,
- Sok kétség gyötör,
- Meg kell vigasztalnod egy gyászolót,
- Be kell kötnöd sebeket,
- Szembesülnöd kell a földi élet végével,
- Látnod kell olyan fájdalmakat, aminek a tizedét sem bírnád elhordozni
- És sokat kell adnod...
Jó ilyenkor felidézni azt a történetet, mikor Jézus a tanítványaival vízre szált:
Márk 4:37-41 Akkor nagy szélvihar támadt, a hullámok pedig becsapnak vala a hajóba, annyira, hogy már-már megtelt. Ő pedig a hajó hátulsó részében a fejaljon aludt. És fölkeltették őt és mondának néki: Mester, nem törődsz vele, hogy elveszünk? És felkelve megdorgálta a szelet, és monda a tengernek: Hallgass, némulj el! És elállt a szél, és lőn nagy csendesség. És monda nékik: Miért vagytok ily félénkek (gyávák)? Hogy van, hogy nincsen hitetek? És megrémültek nagy félelemmel, és ezt mondják vala egymásnak: Kicsoda hát ez, hogy mind a szél, mind a tenger engednek néki?
Derek Prince tanítások
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése