2011. február 2., szerda

Hitt hit

  Ezt a kis szójátékot vasárnap a férjemtől hallottam, amikor a ,,vélt hitről" beszéltünk.
A hit megfogalmazása: remélt dolgok valósága, és a nem látott dolgokról  való meggyőződés.
  Annyira elképesztő, hogy milyen egyszerű elfordítani az emberek szívét Istentől. Mit keresnek azok, akik felcserélik Istent mindenféle szobrokra? Vezeti Őket az úton, eteti, itatja őket, és ha egy rövid ideig nem látják, máris kell valami, aminek hódolhatnak. Hihetetlen...
Mikor Mózes felment a hegyre, és nem volt a nép biztos benne, hogy visszajön, hamar megbeszélték, és már készítették is az aranyborjút.
2 Mózes 32, 4-5. És kiszedte az egész nép az aranyfüggőket a füléből, és odavitte Áronhoz. Ő átvette tőlük, vésővel mintát készített, és borjúszobrot öntött. Ekkor azt mondták: Ez a te istened, Izráel, aki kihozott Egyiptom földjéről. 

Ez a lelkület régen is, és ma is jellemzi az embereket, csak nem így hívják. Egyszerűen jobban hittek egy lélektelen tárgyban, amit láttak, mint Istenben, akit nem láttak ugyan, csak az erejét és segítségét tapasztalták.
Hát nem furcsa?

Jer 2,8 A papok nem kérdezték: Hol van az ÚR? A törvény magyarázói nem ismertek engem, a vezetők hűtlenül elhagytak engem, a próféták Baal nevében prófétáltak, és haszontalanságok után jártak. 
Jer 2,10-13 Keljetek csak át a kittiek szigeteire, és nézzetek szét! Küldjetek Kédárba, és jól figyeljetek! Lássátok meg: fordult-e elő ilyesmi?! 
Cserélt-e pogány nép isteneket? - pedig azok nem is istenek! De népem fölcserélte Dicsőségét haszontalansággal.  
Egek, ámuljatok ezen, borzadjatok, szörnyülködjetek nagyon! - így szól az ÚR. Mert kétszeres rosszat cselekedett népem: engem, a folyóvíz forrását, elhagytak, hogy víztartókat vájjanak, repedezett falú víztartókat, amelyek nem tartják a vizet.  

Készítettek víztárolókat, amik nem voltak képesek rá, hogy betöltsék a funkciójukat, pedig nem volt rá szükségük, hiszen bármikor friss vizet ihattak volna. MINEK? Csak annyi előnye volt, hogy látható.
 Kb. olyan érzés lehet, mintha a gyermekem, akit egész életében szerettem, neveltem, gondoztam, egyszer csak fogná magát és úgy döntene, hogy ezután valaki mást fog tisztelni szülőjeként, ráadásul nem is egy élőlényt választana erre a célra.Rájönne, hogy egy fotelnak köszönheti az életét, amit aztán leborulva imádna...
 Csodálkozzatok ezen! Van ilyen.






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése