Minap egy elgondolkodtató történetet hallottam, ami azóta is foglalkoztat:
Egy afrikai törzs nagyon szép dolgot művel.Milyen jó lenne, ha mi is ilyen módon emlékeztetnénk egymást arra, hogy jó is lehet.
Amikor valaki a törzsből valami rosszat tesz, megfogják és a falu közepére viszik, ahol a törzs összes tagja körülállja.
Két napig mesélik neki az összes szép és jó dolgot, amit tett.
A törzs úgy tartja, hogy mindenki jóként jön a világra. Mindenki megérdemli a biztonságot, szeretetet, békét és boldogságot. Azonban mindezek ellenére néha-néha az emberek rosszat tesznek. Ezt a közösség segélykiáltásként értelmezi.
Ezért a falu összegyűl társukért, hogy emlékeztessék valódi természetére, hogy ki is ő valójában, mígnem teljesen emlékszik az igazságra, ahonnan elszakadt:
„Jó vagyok.”
Bár ez ellentmond a Biblia mondanivalójának atekintetben, hogy mindnyájan bűnös emberek vagyunk.
Róma 3:22-26 Istennek igazsága pedig a Jézus Krisztusban való hit által mindazokhoz és mindazoknak, a kik hisznek. Mert nincs különbség, Mert mindnyájan vétkeztek, és szűkölködnek az Isten dicsősége nélkül. Megigazulván ingyen az ő kegyelméből a Krisztus Jézusban való váltság által, Kit az Isten eleve rendelt engesztelő áldozatul, hit által, az ő vérében, hogy megmutassa az ő igazságát az előbb elkövetett bűnöknek elnézése miatt, Az Isten hosszútűrésénél fogva, az ő igazságának megbizonyítására, a mostani időben, hogy igaz legyen Ő és megigazítsa azt, a ki a Jézus hitéből való.
